A szerző azért tanulmányozta évtizedekig a Szent Korona eszméjét, misztériumát és tanát, hogy hiteles, megcáfolhatatlan legyen az az állítása, hogy a Szent Korona-eszmében jelen van, egymást erősítve, mind a Szent Korona misztériuma - amely által meggyőző erejűvé válik, hogy a Szent Koronát méltán tekinthetjük Isten akarata közvetítőjének, hídnak Magyarország és az Ég között -, mind a Szent Korona mint jogalany - a hajdanvolt szakrális király jogutódjaként a magyar államhatalom legmagasabb rangú alanya -, s így alakulhatott ki az a rejtélyes hatalma a Szent Koronának, amelynek köszönhetően minden nagy drámai történelmi helyzet befejező szakaszában a Magyar Királyság (igaz, egyszerűnek látszó, de nagyon is bonyolult közjogi küzdelmek színterén) Mohács után is mindig győzött. Még a majdnem négy évszázados Habsburg-korban is azon rejtélyes viszályok végeztével, amelyek a Habsburg-házi magyar király (aki egy személyben az egész Habsburg Birodalom császár-királya) és a Magyar Királyság ellenségeskedésének a következményei. Ilyen súlyos drámai helyzetet kiváltónak tekinthetjük minden, a magyar jogfolytonosságot megszakító visszaélését a Habsburg-házi magyar királynak és természetesen a Szent Korona-eszme követelményeivel való bármilyen szembefordulását, valamint a központosító törekvései kiváltotta legnagyobb drámai helyzeteket, közülük pedig legeslegelsősorban a magyar fegyveres ellenállást kikényszerítő legsúlyosabbakat: az 1703-1711. évi, dinasztikusnak (mert ha magyar győzelemmel végződik, akkor a magyar királyok többé nem Habsburg-háziak, hanem Rákóczi-háziak - vagy akármilyen háziak, de egy minden szempontból független Magyar Királyság választott uralkodói lettek volna) és az 1848-1849. évi, honvédőnek nevezhető háborút. Mindkettőnek végkicsengésében a Magyar Királyság a harctéri vereség után győz a közjogi küzdelmek színterén: az első esetben már a békekötéskor (ez a híres szatmári béke), a második esetben csak 18 év múlva (ez az 1867. évi kiegyezés)...
Raktári kód:
253816
Kötésmód:
keménytáblás, védőborítóval
Oldalszám:
960
Előrendelhető
Várható megjelenés:
2026.10.12.
Eredeti ár:
8 850 Ft
Kötött ár:
7 965 Ft
Adatok
A szerző azért tanulmányozta évtizedekig a Szent Korona eszméjét, misztériumát és tanát, hogy hiteles, megcáfolhatatlan legyen az az állítása, hogy a Szent Korona-eszmében jelen van, egymást erősítve, mind a Szent Korona misztériuma - amely által meggyőző erejűvé válik, hogy a Szent Koronát méltán tekinthetjük Isten akarata közvetítőjének, hídnak Magyarország és az Ég között -, mind a Szent Korona mint jogalany - a hajdanvolt szakrális király jogutódjaként a magyar államhatalom legmagasabb rangú alanya -, s így alakulhatott ki az a rejtélyes hatalma a Szent Koronának, amelynek köszönhetően minden nagy drámai történelmi helyzet befejező szakaszában a Magyar Királyság (igaz, egyszerűnek látszó, de nagyon is bonyolult közjogi küzdelmek színterén) Mohács után is mindig győzött. Még a majdnem négy évszázados Habsburg-korban is azon rejtélyes viszályok végeztével, amelyek a Habsburg-házi magyar király (aki egy személyben az egész Habsburg Birodalom császár-királya) és a Magyar Királyság ellenségeskedésének a következményei. Ilyen súlyos drámai helyzetet kiváltónak tekinthetjük minden, a magyar jogfolytonosságot megszakító visszaélését a Habsburg-házi magyar királynak és természetesen a Szent Korona-eszme követelményeivel való bármilyen szembefordulását, valamint a központosító törekvései kiváltotta legnagyobb drámai helyzeteket, közülük pedig legeslegelsősorban a magyar fegyveres ellenállást kikényszerítő legsúlyosabbakat: az 1703-1711. évi, dinasztikusnak (mert ha magyar győzelemmel végződik, akkor a magyar királyok többé nem Habsburg-háziak, hanem Rákóczi-háziak - vagy akármilyen háziak, de egy minden szempontból független Magyar Királyság választott uralkodói lettek volna) és az 1848-1849. évi, honvédőnek nevezhető háborút. Mindkettőnek végkicsengésében a Magyar Királyság a harctéri vereség után győz a közjogi küzdelmek színterén: az első esetben már a békekötéskor (ez a híres szatmári béke), a második esetben csak 18 év múlva (ez az 1867. évi kiegyezés)...
Könyvében Kocsis István bemutatja, miért és miképpen történhetett így, hogy levonhassa belőle a végkövetkeztetést: a magyar nemzet biztonságos jövendőjének a megalapozójává válhat mindig a Szent Korona-eszme, ha méltóképpen megbecsüli nemzetünk döntő többsége, és addig tanulmányozza, míg meg nem érti, mi az annyiszor megtámadott, üldözött és több alkalommal még megsemmisítésével is fenyegetett magyar nemzet legyőzhetetlenségének a titka.
Könyvében Kocsis István bemutatja, miért és miképpen történhetett így, hogy levonhassa belőle a végkövetkeztetést: a magyar nemzet biztonságos jövendőjének a megalapozójává válhat mindig a Szent Korona-eszme, ha méltóképpen megbecsüli nemzetünk döntő többsége, és addig tanulmányozza, míg meg nem érti, mi az annyiszor megtámadott, üldözött és több alkalommal még megsemmisítésével is fenyegetett magyar nemzet legyőzhetetlenségének a titka.
Vélemények
Hírek
