Kádár János életének feltárása újra divatba jött. A prozopográfia eszköztárának felhasználása a kutatók számára újabb szempontokat, értelmezési lehetőségeket kínál a kádári életpálya jelentős csomópontjait illetően.
Raktári kód:
241472
Kötésmód:
puhatáblás
Oldalszám:
198
Előrendelhető
Várható megjelenés:
2026.02.18.
Eredeti ár:
3 490 Ft
Kötött ár:
3 141 Ft
Adatok
Kádár János életének feltárása újra divatba jött. A prozopográfia eszköztárának felhasználása a kutatók számára újabb szempontokat, értelmezési lehetőségeket kínál a kádári életpálya jelentős csomópontjait illetően. Az újonnan előkerült dokumentumok ma már sok mindent más megvilágításba helyeznek, bemutatják a pártállam vezetőjének Somogy megyéhez történő kapcsolódását, amihez nélkülözhetetlen a megyei és helyi pártszervek forrásainak külön-külön hierarchikus rendjének feltárása, a szóban forgó szereplők és szintek ,,reflexív viszonyának" okadatolt leírása. A kutatásban közölt források keletkezésének körülményei is érdekesek, valószínűsíthető, hogy az országos és a somogyi pártelit távol a centrumtól az ,,oldott" körülmények között többet megengedett magának, szókimondóbban viselkedett.
A regionális megközelítés is számos nóvummal szolgálhat, különösen annak fényében, hogy Kádár és Somogy megye kapcsolata nincs híján pszichológiai, mélylélektani vonatkozásoknak. Az első titkári látogatások különböző politikai célokat szem előtt tartva valósultak meg. Az 1956-tól 1962-ig tartó időszakban Kádár saját, vidéken addig még meglehetősen ismeretlen személyét akarja pozícionálni, elfogadtatni a nómenklatúrával. Az 1962-től 1967-ig terjedő periódusban viszont már a magabiztos, a szovjet nagyhatalmi támogatást maga mögött tudó politikust látjuk. A pártállami időszak monolit hatalmi struktúrájának elemzésekor Bertalan Péter új szempontokat felvető kutatása világossá teszi, hogy az állampárt működési mechanizmusa régiónként eltérést, a konstans pártállami elnyomás megyénként árnyalatnyi különbségeket mutathat. Ezek a diverzitások - ahogy Somogy megye és Kádár esetében a történész vizsgálódásából kiderül - az MSZMP első titkárainak személyiségjegyeire, a pártállami hierarchiában elfoglalt helyére, a helyi kötődésére vagy annak hiányára, az MSZMP hatalom-gyakorlási mechanizmusainak mintázataira egyaránt visszavezethetők. Meggyőződésem, hogy Bertalan Péter kiváló és alapos tanulmánya a közölt forrásokkal együtt érdemben járulnak hozzá a kádári gondolkodásmód árnyaltabb megismeréséhez.
A regionális megközelítés is számos nóvummal szolgálhat, különösen annak fényében, hogy Kádár és Somogy megye kapcsolata nincs híján pszichológiai, mélylélektani vonatkozásoknak. Az első titkári látogatások különböző politikai célokat szem előtt tartva valósultak meg. Az 1956-tól 1962-ig tartó időszakban Kádár saját, vidéken addig még meglehetősen ismeretlen személyét akarja pozícionálni, elfogadtatni a nómenklatúrával. Az 1962-től 1967-ig terjedő periódusban viszont már a magabiztos, a szovjet nagyhatalmi támogatást maga mögött tudó politikust látjuk. A pártállami időszak monolit hatalmi struktúrájának elemzésekor Bertalan Péter új szempontokat felvető kutatása világossá teszi, hogy az állampárt működési mechanizmusa régiónként eltérést, a konstans pártállami elnyomás megyénként árnyalatnyi különbségeket mutathat. Ezek a diverzitások - ahogy Somogy megye és Kádár esetében a történész vizsgálódásából kiderül - az MSZMP első titkárainak személyiségjegyeire, a pártállami hierarchiában elfoglalt helyére, a helyi kötődésére vagy annak hiányára, az MSZMP hatalom-gyakorlási mechanizmusainak mintázataira egyaránt visszavezethetők. Meggyőződésem, hogy Bertalan Péter kiváló és alapos tanulmánya a közölt forrásokkal együtt érdemben járulnak hozzá a kádári gondolkodásmód árnyaltabb megismeréséhez.
Vélemények
Hírek
