A szerző a kötetet Rajk László emlékének ajánlotta, aki sokoldalú alkotóként a kortárs magyar építészeti, képzőművészeti, illetve politikai és közéleti szcénának is meghatározó alakja volt.
Raktári kód:
257441
Kötésmód:
puhatáblás
Oldalszám:
280
Előrendelhető
Várható megjelenés:
2026.11.17.
Eredeti ár:
5 999 Ft
Kötött ár:
5 399 Ft
Adatok
A szerző a kötetet Rajk László emlékének ajánlotta, aki sokoldalú alkotóként a kortárs magyar építészeti, képzőművészeti, illetve politikai és közéleti szcénának is meghatározó alakja volt.
Ebben a nagy ívű, szellemes és provokatív könyvben Jan-Werner Müller a hatalom és az épített környezet kapcsolatát vizsgálja. Az ókori agorától és a római fórumtól indulva a modern parlamenteken, tereken és utcákon át egészen a kortárs megaprojektekig - például a Szaúd-Arábiában tervezett futurisztikus The Line-ig - Müller azt vizsgálja, mit árul el a tér a hatalom működéséről, és mit enged meg a polgároknak. A történeti példák mellett a jelenkori várospolitikai viták is megjelennek: a közterek használata, a reprezentáció és a hozzáférhetőség kérdése, valamint azok a nagyszabású rekonstrukciók is, amelyek mögött gyakran politikai, ideológiai szándékok húzódnak meg - például a budapesti várnegyedben és a Várkert Bazár környezetében zajló átépítések, ahol a múlt feltámasztása a hatalomról és a nemzeti identitásról szóló vitatott, ha nem kifejezetten hamis üzenetek hordozójává válhat.
A Kié itt a tér? - Az építészet mint politikai eszköz egyszerre várostörténeti, politikai és építészeti esszé: izgalmas gondolatkísérlet arról, hogyan alakítják tereink a társadalmi élet lehetőségeit.
Ebben a nagy ívű, szellemes és provokatív könyvben Jan-Werner Müller a hatalom és az épített környezet kapcsolatát vizsgálja. Az ókori agorától és a római fórumtól indulva a modern parlamenteken, tereken és utcákon át egészen a kortárs megaprojektekig - például a Szaúd-Arábiában tervezett futurisztikus The Line-ig - Müller azt vizsgálja, mit árul el a tér a hatalom működéséről, és mit enged meg a polgároknak. A történeti példák mellett a jelenkori várospolitikai viták is megjelennek: a közterek használata, a reprezentáció és a hozzáférhetőség kérdése, valamint azok a nagyszabású rekonstrukciók is, amelyek mögött gyakran politikai, ideológiai szándékok húzódnak meg - például a budapesti várnegyedben és a Várkert Bazár környezetében zajló átépítések, ahol a múlt feltámasztása a hatalomról és a nemzeti identitásról szóló vitatott, ha nem kifejezetten hamis üzenetek hordozójává válhat.
A Kié itt a tér? - Az építészet mint politikai eszköz egyszerre várostörténeti, politikai és építészeti esszé: izgalmas gondolatkísérlet arról, hogyan alakítják tereink a társadalmi élet lehetőségeit.
Vélemények
Hírek
