"Ifjú, boldog évek, drága szép napok, tavaszi vizekként elfutottatok" ? ezekkel a szavakkal kezdodik Turgenyev egyik legszebb lírai regénye, a Tavaszi vizek. Egy gránitból készült kis kereszt váratlan megtalálása felidézi a gyengéden szeretett, de rég szem elol vesztett kedves emlékét. Egy szép, de reménytelen szerelem története bontakozik ki szemünk elott, akárcsak Az elso szerelem címu elbeszélésben. Turgenyev a szerelmet végzetes betegségnek látja, amely tönkreteszi a lelket.