Nincs engedélyezve a javascript.
A munkát mások végzik el

A munkát mások végzik el

Az értelmiség osztályharca és papi uralma

Helmut Schelsky (1912–1984) német szociológus. Élete első felében társadalomelmélettel, majd empirikus kutatásokkal, később jogszociológiával foglalkozott. Tekintélye és befolyása ellenére e könyve miatt éles támadások érték.
Raktári kód:
206318
Kötésmód:
kartonált ragasztókötés visszahajló füllel
Oldalszám:
524
Szállítás:
1-2 munkanap
Készleten
Eredeti ár:
5 990 Ft
Online ár:
5 032 Ft

Árakkal kapcsolatos információk:

Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár
Online ár: az internetes rendelésekre érvényes ár
Előrendelői ár: a megjelenéshez kapcsolódó, előrendelőknek járó kedvezményes ár
Korábbi ár: az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb ára ezen a weboldalon
Aktuális ár: a vásárláskor fizetendő ár
Tervezett ár: előkészületben lévő termék tervezett könyvesbolti ára, tájékoztató jellegű, nem minősül ajánlattételnek
Kötött ár: a terméknek az Árkötöttségi törvény alapján meghatározott legalacsonyabb eladási ára, melyből további kedvezmény nem adható.

Adatok

Helmut Schelsky (1912–1984) német szociológus. Élete első felében társadalomelmélettel, majd empirikus kutatásokkal, később jogszociológiával foglalkozott. Tekintélye és befolyása ellenére e könyve miatt éles támadások érték.


A kereszténység gyengülése miatt fogalmazta meg Matthew Arnold, majd Max Weber, hogy az értelmiség veszi át a papság szerepét, ami elsősorban a világ értelmezése. Ezt egészítette ki Trockij népszerűvé váló állítása, miszerint a tudáselit az új uralkodó osztály. A téma főleg 1968 után a nyilvánosságot és egyetemeket eluraló baloldali értelmiség kritikájává vált. Irodalmi ábrázolása Malcolm Bradbury A történelem bizalmasa című regénye. A kötet szerint a baloldali értelmiség az emancipatorikus és egalitárius retorikája ellenére, sőt ennek révén egy gnosztikus uralkodó osztállyá vált, amely a megváltást jelentő jövőre vonatkozó ígéreteivel igazolja uralkodó helyzetét. Így mentesül a munka alól, amit a lenézett és felszabadításra váró mások végeznek el. Másrészt folyamatosan küzd az autonómiájáért, azért, hogy csak ő ítélhesse meg saját teljesítményét.


A szerző elsősorban a baloldali értelmiség és a frankfurti iskola szociológusainak helyzetét elemzi, akiket egyszerre tekint új uralkodó osztálynak és új papságnak. A könyv utolsó nagy fejezete az Antiszociológia címet viseli. A kritikus írásra a „kritikai” szociológusok heves támadásokkal és a szerző kirekesztésével válaszoltak. A baloldal gyorsan és könyörtelenül bosszulta meg a szerzőt.

Vélemények
 
Hírek