A fogyasztás új katedrálisai már csak méretüknél fogva is - nagyobb hatással vannak a városok térszerkezetére, mint a korábban fejlődésnek indult áruházak. Európában ez a folyamat a bevásárlóközpontok kialakulása - mintegy 30 év késéssel indult meg. Napjainkra azonban a bevásárlóközpontok már nemcsak a hagyományos kiskereskedelmi zónák térszerkezetére vannak hatással, de sok esetben az áruházak fennmaradását is veszélyeztetik. Ahhoz, hogy a bevásárlóközpontok mellett a hagyományos kisüzletek és áruházak fennmaradjanak, azoknak új üzleti profilt kell kialakítaniuk. Meg kell találniuk azt a piaci rést, amelyben még versenyképesek maradnak a nagyok árnyékában. Könyvünkben Budapest, Pozsony, Bécs és Prága bevásárlóközpontjait és az egyes városok fogyasztói magatartásának alakulását, sajátosságait vizsgáljuk. Kutatási eredményeink arra is utalnak, hogy a környező országok állampolgárai a bevásárlóközpontok és a hipermarketek nyújtotta újszerű vásárlási lehetőségekkel szemben hasonló attitűdöket alakítottak ki. A koncentrált kínálatot nyújtó nagy alapterületű kereskedelmi létesítményeknek még hosszú ideig nem jelent tényleges versenytársat a direkt és on-line beszerzés lehetősége. Sokkal inkább kell azzal számolni, hogy a bevásárlóközpontokba tömörült eladóknak is márkakínálatot kell nyújtaniuk, mert a fogyasztói kereslet egyre határozottabb új trendje a márkapreferencia irányába mozdult el.