A magyar fővárosban 1956 októberében kirobbant forradalom hatására Budapest a
nemzetközi érdeklődés középpontjába került: a város hétköznapi terei, mindennapi helyszínei
egyszerre világpolitikai jelentőségű tanácskozások témái lettek, és az utcákon készült képek
bejárták a világsajtót. A megtapasztalt szabadság élménye, a forradalom történetei – és nem
egy esetben az októberi napokhoz kapcsolódó mítoszok – a magyar közemlékezetben is
kitörölhetetlenül összekapcsolódtak a városi terekkel.
Az események óta eltelt hatvan esztendő alatt Budapest arculata alapvetően változott
meg, bár néhány helyszín továbbra is elevenen őrzi a forradalom emlékezetét. TABAJDI GÁBOR
új történelmi útikalauza arra vállalkozik, hogy topografikus megközelítésben tárja az olvasó
elé az 1956-os forradalom és szabadságharc nevezetes eseményeit és a ma is használatos
városi terek azóta javarészt feledésbe merült történeteit. Olyan fővárosi helyszínekre is
elkalauzol minket, amelyek sokkal kevésbé állnak reflektorfényben, mint a múltidézés jól
ismert terei. Az elfoglalt közterek, a hatalmi központok, a mindennapok helyszínei vagy épp a
harcterek leírásait olvasva átfogó képet kaphatunk a korabeli Budapest egészéről, miközben
az is kiderül, hogy az október 23-át követő szűk két hétben miként alakult át a nagyváros
élete. Az egyes leírások városi séták alapjául is szolgálhatnak, amelyekre vállalkozva a kötet
kilenc térképe is segíti a tájékozódást.