Techet Péter politikai elemző előszavával
Az egykori német külügyminiszter ébresztőt és riadót fúj
Amikor 2022. február 24-én hajnalban az orosz csapatok Vlagyimir Putyin parancsára betörtek Ukrajnába, abban a pillanatban egyszerre minden megváltozott: a háború, a határokról, nagyhatalmi igényekről és hatalmi kérdésekről döntő küzdelem visszatért Európába.
Az egykori német külügyminiszter ébresztőt és riadót fúj
Amikor 2022. február 24-én hajnalban az orosz csapatok Vlagyimir Putyin parancsára betörtek Ukrajnába, abban a pillanatban egyszerre minden megváltozott: a háború, a határokról, nagyhatalmi igényekről és hatalmi kérdésekről döntő küzdelem visszatért Európába.
Raktári kód:
240392
Kötésmód:
keménytáblás, védőborítóval
Oldalszám:
237
Szállítás:
1-2 munkanap
Készleten
Eredeti ár:
6 900 Ft
Kötött ár:
6 210 Ft
Adatok
Techet Péter politikai elemző előszavával
Az egykori német külügyminiszter ébresztőt és riadót fúj
Amikor 2022. február 24-én hajnalban az orosz csapatok Vlagyimir Putyin parancsára betörtek Ukrajnába, abban a pillanatban egyszerre minden megváltozott: a háború, a határokról, nagyhatalmi igényekről és hatalmi kérdésekről döntő küzdelem visszatért Európába.
A Közel-Keleten újra feltámadt a konfliktus, a Hamász Izrael elleni rohama megmutatta, milyen világpolitikai gyújtóanyagot rejtenek az olyan régóta megoldatlan, részben ősrégi területi konfliktusok, mint amilyen Palesztina és Izrael közt áll fenn. Ha Peking Tajvannal szembeni politikájáról is szót ejtünk, akkor nem nehéz felismerni, mennyire bizonytalanná és robbanékonnyá vált a világpolitikai helyzet. Közben a globális Dél is visszavonhatatlanul követeli a maga jussát, a beleszólás és részesedés jogát. Új szövetségi struktúrák jönnek létre az egyre inkább magára maradó és jelentőségéből folyamatosan veszítő Nyugat nélkül, amelynek Európán belül és az Egyesült Államokban egyaránt erőteljes nacionalista és antidemokratikus mozgalmakkal kell szembenéznie. Mi lesz végül Európából, ha az Egyesült Államok az elnökválasztás után felmondja a transzatlanti kötelezettségeit?
JOSCHKA FISCHER egykori német külügyminiszter felvázolja a kialakulóban lévő új világrend alapvonalait, és megmutatja, milyen veszélyeket és kihívásokat hordoznak az európai politika számára a napjainkban zajló változások.
Az egykori német külügyminiszter ébresztőt és riadót fúj
Amikor 2022. február 24-én hajnalban az orosz csapatok Vlagyimir Putyin parancsára betörtek Ukrajnába, abban a pillanatban egyszerre minden megváltozott: a háború, a határokról, nagyhatalmi igényekről és hatalmi kérdésekről döntő küzdelem visszatért Európába.
A Közel-Keleten újra feltámadt a konfliktus, a Hamász Izrael elleni rohama megmutatta, milyen világpolitikai gyújtóanyagot rejtenek az olyan régóta megoldatlan, részben ősrégi területi konfliktusok, mint amilyen Palesztina és Izrael közt áll fenn. Ha Peking Tajvannal szembeni politikájáról is szót ejtünk, akkor nem nehéz felismerni, mennyire bizonytalanná és robbanékonnyá vált a világpolitikai helyzet. Közben a globális Dél is visszavonhatatlanul követeli a maga jussát, a beleszólás és részesedés jogát. Új szövetségi struktúrák jönnek létre az egyre inkább magára maradó és jelentőségéből folyamatosan veszítő Nyugat nélkül, amelynek Európán belül és az Egyesült Államokban egyaránt erőteljes nacionalista és antidemokratikus mozgalmakkal kell szembenéznie. Mi lesz végül Európából, ha az Egyesült Államok az elnökválasztás után felmondja a transzatlanti kötelezettségeit?
JOSCHKA FISCHER egykori német külügyminiszter felvázolja a kialakulóban lévő új világrend alapvonalait, és megmutatja, milyen veszélyeket és kihívásokat hordoznak az európai politika számára a napjainkban zajló változások.
Vélemények
Hírek
