Kerek ezer éven át használták a rovásírást.
Bizonyára 576-659 között, a magyarság fölé került türk törzseknek a magyarságba beolvadásával együtt jutott nemzetünk műveltségi javai közé s később, a VIII. század második felében a nyugati türk birodalomnak az ujguroktól való végleges szétrobbantása után a magyarsághoz menekült minuszinszk vidéki törzstöredékek révén valószínűleg még a türk írás későbbi fejleményeivel is kibővült.
Bizonyára 576-659 között, a magyarság fölé került türk törzseknek a magyarságba beolvadásával együtt jutott nemzetünk műveltségi javai közé s később, a VIII. század második felében a nyugati türk birodalomnak az ujguroktól való végleges szétrobbantása után a magyarsághoz menekült minuszinszk vidéki törzstöredékek révén valószínűleg még a türk írás későbbi fejleményeivel is kibővült.
Raktári kód:
173195
Kötésmód:
puhatáblás
Oldalszám:
90
Szállítás:
1-2 munkanap
Készleten
Eredeti ár:
2 300 Ft
Online ár:
1 932 Ft
Adatok
Kerek ezer éven át használták a rovásírást.
Bizonyára 576-659 között, a magyarság fölé került türk törzseknek a magyarságba beolvadásával együtt jutott nemzetünk műveltségi javai közé s később, a VIII. század második felében a nyugati türk birodalomnak az ujguroktól való végleges szétrobbantása után a magyarsághoz menekült minuszinszk vidéki törzstöredékek révén valószínűleg még a türk írás későbbi fejleményeivel is kibővült. Rovásírásunknak a besenyő betűsorral való összevetése megengedi, hogy, noha egymástól függetlenül alakultak ki, a szomszédságban élés idején, mégis kölcsönösen befolyásolhatták egymást éppen úgy, miként a X-XI. században a szintén szomszédos glagolita írás, azután meg a latin betűsor hatott a rovásírásunkra.
De elenyészett a besenyő írás és a türkök is rég elfelejtették már, ám a székelység századokkal utóbb is még mindig használta, élt vele.
Bizonyára 576-659 között, a magyarság fölé került türk törzseknek a magyarságba beolvadásával együtt jutott nemzetünk műveltségi javai közé s később, a VIII. század második felében a nyugati türk birodalomnak az ujguroktól való végleges szétrobbantása után a magyarsághoz menekült minuszinszk vidéki törzstöredékek révén valószínűleg még a türk írás későbbi fejleményeivel is kibővült. Rovásírásunknak a besenyő betűsorral való összevetése megengedi, hogy, noha egymástól függetlenül alakultak ki, a szomszédságban élés idején, mégis kölcsönösen befolyásolhatták egymást éppen úgy, miként a X-XI. században a szintén szomszédos glagolita írás, azután meg a latin betűsor hatott a rovásírásunkra.
De elenyészett a besenyő írás és a türkök is rég elfelejtették már, ám a székelység századokkal utóbb is még mindig használta, élt vele.
Vélemények
Hírek
