Petelei István (1852?1910) erdélyi magyar író, elbeszélo.
1852. szeptember 13-án született Marosvásárhelyen.Iskoláit Székelyudvarhelyen, és Kolozsváron, és Pesten végezte. Tanulmányai után hazatér szülovárosába.
Szállítás:
Azonnal
Elérhető nálunk:
.ePub formátumban
Eredeti ár:
380 ,-
Adatok
Raktári kód:
137194
ISBN:
9789633761984
EAN:
9789633761984
Gyártó kód:
4160
Megjelenés:
2011.
Oldalszám:
126
Nyelv:
magyar
Petelei István (1852?1910) erdélyi magyar író, elbeszélo.
1852. szeptember 13-án született Marosvásárhelyen.Iskoláit Székelyudvarhelyen, és Kolozsváron, és Pesten végezte. Tanulmányai után hazatér szülovárosába.
Megjelennek írásai, novellái az Erdélyi Híradóban, a Századokban, a Történelmi Társulat lapjában, majd a Pesti Naplóban, és a Vasárnapi Újságban.Rövid ideig a kolozsvári Kelet munkatársa.
1882-tol a kolozsvári Közlöny segédszerkesztoje.
1886-ban kiadja a Kolozsvár címu lapot.
1882-ben a Révai Testvérek-nél megjelenik elso novelláskötete, a Keresztek. Tíz rajz címmel.
1886-ban még két novelláskötete jelenik meg.
? A fülemüle (Singer és Wolfner)
? Az én utcám (Pallas Rt.).
1888-ban feleségül vette Korbuly Annát.
1890. december 31-én agyvérzés kap. Visszaköltözik Marosvásárhelyre, majd Remeteszegen, Szovátán él haláláig.
1910. január 5-én halt meg.
Petelei István tagja volt a Petofi Társaságnak, elnöke a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaságnak, valamint a Kolozsváron muködo Erdélyi Irodalmi Társaságnak.
A fülemüle: A kötetben eloször 1886-ban megjelent kisregénynek is tekintheto elbeszélés, A fülemüle, valamint a vele együtt szereplo novellák komor, reménytelen képet festenek egy világ természetes folyásától elmaradt, embertelenségekkel teljes kisvárosi világról. A naturalista jegyeket mutató, ?dokumentarista? szemléletmódú Petelei-próza emberábrázolásában éri el csúcsát ? legtöbb novellája abba a típusba tartozik, melyet sorsballadának, sorstragédiának nevezhetünk. Arany balladáinak légköre több kispróza-írót is megihletett# Petelei sajátossága, ahogyan az írásokat átható ?szociális szemlélet? a novellát balladává színezi. Muveiben igazi típusokat teremt: zavart lelku hosei között a csalódottak, eltévelyedetteken kívül az orület határán egyensúlyozó, illetve az észvilágnak már hátat fordított, végleg megtébolyodottakról olvashatunk. Petelei nem közvetlenül bírálja a társadalmat, hanem a társadalom tényei közt elnyomorodott lelkeket mutatja meg rendkívüli pszichológiai tudással. Lelkesedik Mikszáthért, de nem ismeri Mikszáth írásainak csúfolódó, könnyed derujét. A naturalizmushoz kötheto biológiai determinizmusa pedig Zola legközelebbi rokonává teszi.
1852. szeptember 13-án született Marosvásárhelyen.Iskoláit Székelyudvarhelyen, és Kolozsváron, és Pesten végezte. Tanulmányai után hazatér szülovárosába.
Megjelennek írásai, novellái az Erdélyi Híradóban, a Századokban, a Történelmi Társulat lapjában, majd a Pesti Naplóban, és a Vasárnapi Újságban.Rövid ideig a kolozsvári Kelet munkatársa.
1882-tol a kolozsvári Közlöny segédszerkesztoje.
1886-ban kiadja a Kolozsvár címu lapot.
1882-ben a Révai Testvérek-nél megjelenik elso novelláskötete, a Keresztek. Tíz rajz címmel.
1886-ban még két novelláskötete jelenik meg.
? A fülemüle (Singer és Wolfner)
? Az én utcám (Pallas Rt.).
1888-ban feleségül vette Korbuly Annát.
1890. december 31-én agyvérzés kap. Visszaköltözik Marosvásárhelyre, majd Remeteszegen, Szovátán él haláláig.
1910. január 5-én halt meg.
Petelei István tagja volt a Petofi Társaságnak, elnöke a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaságnak, valamint a Kolozsváron muködo Erdélyi Irodalmi Társaságnak.
A fülemüle: A kötetben eloször 1886-ban megjelent kisregénynek is tekintheto elbeszélés, A fülemüle, valamint a vele együtt szereplo novellák komor, reménytelen képet festenek egy világ természetes folyásától elmaradt, embertelenségekkel teljes kisvárosi világról. A naturalista jegyeket mutató, ?dokumentarista? szemléletmódú Petelei-próza emberábrázolásában éri el csúcsát ? legtöbb novellája abba a típusba tartozik, melyet sorsballadának, sorstragédiának nevezhetünk. Arany balladáinak légköre több kispróza-írót is megihletett# Petelei sajátossága, ahogyan az írásokat átható ?szociális szemlélet? a novellát balladává színezi. Muveiben igazi típusokat teremt: zavart lelku hosei között a csalódottak, eltévelyedetteken kívül az orület határán egyensúlyozó, illetve az észvilágnak már hátat fordított, végleg megtébolyodottakról olvashatunk. Petelei nem közvetlenül bírálja a társadalmat, hanem a társadalom tényei közt elnyomorodott lelkeket mutatja meg rendkívüli pszichológiai tudással. Lelkesedik Mikszáthért, de nem ismeri Mikszáth írásainak csúfolódó, könnyed derujét. A naturalizmushoz kötheto biológiai determinizmusa pedig Zola legközelebbi rokonává teszi.
Vélemények
Hírek
