A költészet, sugallja a kultikus beállítás, nem egyszerűen más, a mindennapok aktivitásától vagy megszokott voltától eltérő, különös megnyilatkozási forma, hanem mindjárt több is, mint "egyszerű" földi gesztus vagy élmény, több, mint az élet, a "normális emberinél" magasabbrendű minőség, melyben - szekularizáció ide vagy oda - maga az isteni jelleg vagy lényeg nyilatkozhatik meg. A költészet kultikus tisztelete, a költészettel kapcsolatos kultikus beállítódás, a költészetről megnyilatkozó beszéd kultikus retorikája ott rejlik (s nem is mindig csak rejlik) a költészet mai létmódjában, alkalmazásában is - a kultikus szemlélet tudomásvétele nélkül szinte semmit sem tudnánk mondani a költészet (művészet) tényleges társadalmi beágyazottságáról.