?A ,7?11 évesek legyenek képesek különbözo tárgyakat, embereket, eseményeket különbözo nézopontból bemutatni a média variációs lehetoségeinek kihasználásával.?
Ez a szöveg tantervi részlet Nagy-Britanniából, ahol 1990-tol a média kötelezoen oktatott muveltségi területté vált.
?Figyelemre méltó, hogy a hazai oktatási rendszer követelményei között nem szerepel a 6?12 éves gyerekek médianevelése? (M. Tóth Géza, 1998.) Ez azért is különös, mert Európa gazdaságilag fejlett országainak tantervi rendszere a kisiskolás korú gyerekek médiaoktatására nagy gondot fordít. Ez az a korosztály, amely az audiovizuális média hatásaival szemben a legvédtelenebb. Szüleik, akik már jórészt maguk is a ?képcso-nemzedékek? közé tartoznak, sem mindig képesek a gyermekeik számára esetleg káros hatású hang- és képözönt megszurni. A ,fo feladat az, hogy tanuljunk meg okosan együtt élni a médiumokkal, megtanítani kezelni azokat, s okosan használni gyerekeink (irányított és ön) én-építkezéséhez.
A ,szelektálási, feldolgozási, beépítési készségek kialakításában nagy szerepe van a médiapedagógiától, -pszichológiától muníciót kapó pedagógusoknak. Mindezek miatt is nagy jelentoségu a tanárjelöltek médiaorientációja, az ilyen szakirányú képzés és gyakorlati felkészítés.
A ,szerzo