Az idő és a pénz ára Babilóniában
A kamat aspektusai a Kr. e. 1. évezredi babilóni gazdasági forrásokban
Sorozat:
Az ókori Mezopotámiában a legfontosabb íráshordozók az agyagból készült táblák voltak.
Az asszíriológia tudományának születése óta több ezer olyan agyagtáblát tártak fel a régészek, és hoztak nyilvánosságra a kutatók, amelyek fényt vetnek az ókori Kelet gazdaságának részleteire.
Raktári kód:
238717
Oldalszám:
276
Előrendelhető
Várható megjelenés:
2025.10.02.
Eredeti ár:
3 990 Ft
Kötött ár:
3 591 Ft
Adatok
Az ókori Mezopotámiában a legfontosabb íráshordozók az agyagból készült táblák voltak.
Az asszíriológia tudományának születése óta több ezer olyan agyagtáblát tártak fel a régészek, és hoztak nyilvánosságra a kutatók, amelyek fényt vetnek az ókori Kelet gazdaságának részleteire.
Ez a forrásbázis szinte kimeríthetetlen lehetőségét kínálja az assziriológusoknak, hogy megismerjék,
elemezzék és bemutassák Babilónia és Asszíria gazdaságtörténetét. Ezen források között Mezopotámia szinte minden korszakából bőségesen rendelkezünk kölcsönről szóló okmányokkal.
Könyvemben olyan Kr. e. 1. évezredbeli újbabilóni gazdasági forrásokat vizsgálok, amelyekben ezüstöt mint pénzt kamatra adtak kölcsön. Kutatásomba több mint hatszáz olyan újbabilóni és későbabilóni ezüst
hitelszerződést vontam be, amelyek valamilyen formában a kamattal kapcsolatosak. Ezek lehettek olyan megállapodások, amelyekben a tőkét kamattal együtt kellett visszafizetni, de a kamat részleteiről nem szólnak bővebben, lehettek olyan adóslevelek, amelyekben a kamat fizetése helyett az adós felajánlotta valamilyen más, bevételt hozó vagyonát egyfajta kézizálogként, vagy lehettek olyan szerződések, amelyek azt rögzítik, hogy éppen kamatmentesek. Igyekeztem több szempontból bemutatni azokat az
agyagtáblákat, amelyek kamatozó kölcsönszerződéseket tartalmaznak.
Az asszíriológia tudományának születése óta több ezer olyan agyagtáblát tártak fel a régészek, és hoztak nyilvánosságra a kutatók, amelyek fényt vetnek az ókori Kelet gazdaságának részleteire.
Ez a forrásbázis szinte kimeríthetetlen lehetőségét kínálja az assziriológusoknak, hogy megismerjék,
elemezzék és bemutassák Babilónia és Asszíria gazdaságtörténetét. Ezen források között Mezopotámia szinte minden korszakából bőségesen rendelkezünk kölcsönről szóló okmányokkal.
Könyvemben olyan Kr. e. 1. évezredbeli újbabilóni gazdasági forrásokat vizsgálok, amelyekben ezüstöt mint pénzt kamatra adtak kölcsön. Kutatásomba több mint hatszáz olyan újbabilóni és későbabilóni ezüst
hitelszerződést vontam be, amelyek valamilyen formában a kamattal kapcsolatosak. Ezek lehettek olyan megállapodások, amelyekben a tőkét kamattal együtt kellett visszafizetni, de a kamat részleteiről nem szólnak bővebben, lehettek olyan adóslevelek, amelyekben a kamat fizetése helyett az adós felajánlotta valamilyen más, bevételt hozó vagyonát egyfajta kézizálogként, vagy lehettek olyan szerződések, amelyek azt rögzítik, hogy éppen kamatmentesek. Igyekeztem több szempontból bemutatni azokat az
agyagtáblákat, amelyek kamatozó kölcsönszerződéseket tartalmaznak.
Vélemények
Hírek
