Az emberi magzat negyven héten át fejlődik, a várandós édesanyával való kapcsolata ez idő alatt olyan, mint egy parazitának a gazdaszervezettel: míg az előbbi egyre többet és többet vesz, az utóbbi majdnem belehal. Az óriáskenguru mindössze öt hétig vemhes, világra hozott babszem méretű kicsinye magától bemászik az anyja erszényébe.
Raktári kód:
239707
Kötésmód:
puhatáblás
Oldalszám:
252
Előrendelhető
Várható megjelenés:
2025.11.10.
Eredeti ár:
5 799 Ft
Kötött ár:
5 219 Ft
Adatok
Az emberi magzat negyven héten át fejlődik, a várandós édesanyával való kapcsolata ez idő alatt olyan, mint egy parazitának a gazdaszervezettel: míg az előbbi egyre többet és többet vesz, az utóbbi majdnem belehal. Az óriáskenguru mindössze öt hétig vemhes, világra hozott babszem méretű kicsinye magától bemászik az anyja erszényébe. De még a leghosszabban költő madarak, a vándoralbatroszok is befejezik a kotlást tizenegy hét után. Miért hordjuk mi, emberek olyan sokáig szívünk alatt a magzatunkat, és miért émelygünk és hányunk mindeközben? Lenne jobb módja is a szaporodásnak? Csinálja ezt valaki furcsábban, mint mi?
Anna Blix norvég biológus szórakoztatóan, ugyanakkor nagyon szakszerűen ír például hímnős halakról és féltékeny delfinekről, miközben evolúciós vigaszt nyújt a várandósság nehézségeivel kapcsolatban, és magyarázatot ad arra is, hogyan szaporodhatunk legintelligensebb fajként ilyen fárasztó, de végső soron talán mégsem olyan rossz módon.
Anna Blix norvég biológus szórakoztatóan, ugyanakkor nagyon szakszerűen ír például hímnős halakról és féltékeny delfinekről, miközben evolúciós vigaszt nyújt a várandósság nehézségeivel kapcsolatban, és magyarázatot ad arra is, hogyan szaporodhatunk legintelligensebb fajként ilyen fárasztó, de végső soron talán mégsem olyan rossz módon.
Vélemények
Hírek
