A viharos tenger akár jelképe is lehetne szerzoje életének. S ha a fohos, Axel Borg gondolatait próbáljuk kibogozni, Strindberg saját életérzése vetül elénk. Minden muvében ? talán a történelmi drámák kivételével ? ott az önéletrajzi vonás, egyetlen mondanivalója önnön egyénisége, maga a skandináv individualizmus. Különösen a nokkel való viszonya ambivalens: hol piedesztálra állítaná az asszonyt, de ha az nem felel meg az eszményített képnek ? rögtön sárba rántaná. Szélsoségesen hímsoviniszta. A not alsóbbrendu lénynek tekinti, aki csak átmenetet képez a gyermek és az ember közt# szemben az alkotó, az ?übermensch? férfival. Ugyanakkor sátáni gonoszsága a magasabb körökben mozgó elmét romlásba ? jelen esetben orületbe, öngyilkosságba ? taszítja.
Ennek az orületnek a számlájára írhatjuk Borg különös ötleteit, melyek Svédország turistaparadicsommá tételére, jégmentes kikötok, villámvonat-kapcsolat, kereskedelmi útvonal kiépítésére vonatkoznak. De kudarcba fullad legelképesztobb kísérlete is: az ember mesterséges úton való létrehozása.
 #
 #