Kánságtól a köztársaságig
Mongólia története a mandzsu kortól a 21. századig
A szerző a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes docense. Mongolisztikából és történettudományból szerzett tudományos fokozatot. Fő kutatási témája Belső- és Kelet-Ázsia története, társadalom- és kultúrtörténete, etnológiai vizsgálata.
Szállítás:
1-2 munkanap
Készleten
Korábbi ár:
2 993 ,-
Eredeti ár:
3 990 ,-
Online ár:
3 352 ,-
Adatok
Raktári kód:
222661
EAN:
9789636460679
Megjelenés:
2024.06.26.
Kötésmód:
kartonált
Oldalszám:
288
Méret [mm]:
158 x 226 x 20
Nyelv:
magyar
A szerző a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes docense. Mongolisztikából és történettudományból szerzett tudományos fokozatot. Fő kutatási témája Belső- és Kelet-Ázsia története, társadalom- és kultúrtörténete, etnológiai vizsgálata. Csaknem harminc alkalommal végzett terepmunkát Mongóliában és Kínában, de járt a burját területeken és kutatott Dél-Koreában is.
A mongolok évszázadok óta az eurázsiai térség történetének meghatározó szereplői. Az egyetlen olyan belső-ázsiai nomád nép, amely önálló birodalma létrehozása, majd annak bukása után is képes volt fennmaradni, megőrizte identitását és államiságának hagyományát.
Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy megismertesse az olvasóval Mongólia modern kori történetét a mandzsu hódoltságtól napjainkig, kitérve a politikai mellett a gazdasági, társadalmi és kulturális változásokra is. Bemutatja milyen külpolitikai stratégiák követték egymást a 20. század folyamán a függetlenség elérése, majd megtartása érdekében az Oroszország és Kína közé ékelődött országban. Megismerhetjük, hogyan jött létre a mongol teokrácia, és a mongol buddhizmus vezetője milyen szerepet játszott a 20. század eleji autonómia-törekvésekben. A könyv áttekinti, milyen hatalmi harcok során vezetett Mongólia útja a szocializmusba, miként zajlott a szovjet mintát követő iparosítás és kollektivizálás, hogyan adaptálták a rendszert a nomád viszonyok közé.
A rendszerváltás óta eltelt évtizedekben a mongolok hosszú idő után végre valódi önállóságukat ünnepelhetik. A demokratikus átalakulás, a piacgazdaságra való áttérés és a globalizáció azonban újfajta kihívások elé is állította az országot. Megindult egy markáns társadalmi és kulturális átalakulás, amelybe a szerző saját tereptapasztalataira is alapozva nyújt betekintést. Mára a mongol lakosság több mint kétharmada városban él, a vidéki népesség csökkenésével pedig fokozatosan háttérbe szorul az a hagyományos nomád életmód és kultúra, amely az évszázadok során meghatározta a mongolokat, de ma is fontos hivatkozási pont és identitásuk egyik alappillére.
A mongolok évszázadok óta az eurázsiai térség történetének meghatározó szereplői. Az egyetlen olyan belső-ázsiai nomád nép, amely önálló birodalma létrehozása, majd annak bukása után is képes volt fennmaradni, megőrizte identitását és államiságának hagyományát.
Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy megismertesse az olvasóval Mongólia modern kori történetét a mandzsu hódoltságtól napjainkig, kitérve a politikai mellett a gazdasági, társadalmi és kulturális változásokra is. Bemutatja milyen külpolitikai stratégiák követték egymást a 20. század folyamán a függetlenség elérése, majd megtartása érdekében az Oroszország és Kína közé ékelődött országban. Megismerhetjük, hogyan jött létre a mongol teokrácia, és a mongol buddhizmus vezetője milyen szerepet játszott a 20. század eleji autonómia-törekvésekben. A könyv áttekinti, milyen hatalmi harcok során vezetett Mongólia útja a szocializmusba, miként zajlott a szovjet mintát követő iparosítás és kollektivizálás, hogyan adaptálták a rendszert a nomád viszonyok közé.
A rendszerváltás óta eltelt évtizedekben a mongolok hosszú idő után végre valódi önállóságukat ünnepelhetik. A demokratikus átalakulás, a piacgazdaságra való áttérés és a globalizáció azonban újfajta kihívások elé is állította az országot. Megindult egy markáns társadalmi és kulturális átalakulás, amelybe a szerző saját tereptapasztalataira is alapozva nyújt betekintést. Mára a mongol lakosság több mint kétharmada városban él, a vidéki népesség csökkenésével pedig fokozatosan háttérbe szorul az a hagyományos nomád életmód és kultúra, amely az évszázadok során meghatározta a mongolokat, de ma is fontos hivatkozási pont és identitásuk egyik alappillére.
Vélemények
Hírek
