Nincs engedélyezve a javascript.
Sumér nyomok Erdélyben

Torma Zsófia Csicsókeresztúr 1832. szeptember 27. – Szászváros 1899. november 14.

A Kárpát-medence legértékesebb neolitleleteinek felfedezője, amit ma tordosi leletek néven ismerünk.

Kutatásai során különböző töredékeket talált, amelyeknek a székely rovásírásra emlékeztető jelei a sumer–akkád és az erdélyi jelek összehasonlítására vezették. Így bizonyítva egy nyolc-kilencezer éve a Kárpát-medencében írással rendelkező népnek a létét és továbbélésének a lehetőségét.

Szállítás:
1-2 munkanap
Készleten
Eredeti ár:
2 500 ,-
Online ár:
2 100 ,-

Árakkal kapcsolatos információk:

Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár
Online ár: az internetes rendelésekre érvényes ár
Előrendelői ár: a megjelenéshez kapcsolódó, előrendelőknek járó kedvezményes ár
Korábbi ár: az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb ára ezen a weboldalon
Aktuális ár: a vásárláskor fizetendő ár
Tervezett ár: előkészületben lévő termék tervezett könyvesbolti ára, tájékoztató jellegű, nem minősül ajánlattételnek
Kötött ár: a terméknek az Árkötöttségi törvény alapján meghatározott legalacsonyabb eladási ára, melyből további kedvezmény nem adható.

Adatok
Raktári kód:
165052
ISBN:
9786155797033
EAN:
9786155797033
Megjelenés:
2018.
Kötésmód:
puhatáblás
Oldalszám:
217
Nyelv:
magyar
Tömeg [g]:
300

Torma Zsófia Csicsókeresztúr 1832. szeptember 27. – Szászváros 1899. november 14.


A Kárpát-medence legértékesebb neolitleleteinek felfedezője, amit ma tordosi leletek néven ismerünk.


Kutatásai során különböző töredékeket talált, amelyeknek a székely rovásírásra emlékeztető jelei a sumer–akkád és az erdélyi jelek összehasonlítására vezették. Így bizonyítva egy nyolc-kilencezer éve a Kárpát-medencében írással rendelkező népnek a létét és továbbélésének a lehetőségét. A maga korában ez értetlenséggel találkozott. A külföldi tudós társadalom többnyire nem ismerte a magyarok ősi írását, a rovásírást. Ezért Torma Zsófiának nem hitték el, hogy leletei nem a római, hanem az őskorból származnak.


A szakirodalomban való tájékozottsága, nyelvismerete rendkívül széles volt, ismerte a magyar, a német, a francia, az angol, a görög, a latin szerzők műveit, az elsők között foglalkozott barlangkutatásokkal, és bizonyította, hogy az akkori Magyarország területén a jégkorszakot megelőző korban is élt ember.


Hazájában nem fogadták érdeklődéssel írásait, így 1894-ben Jénában németül jelenik meg a Néprajzi összehasonlítások című műve.


 


A sumér nyomok Erdélyben című műve is kitartó tudományos munkájának köszönhető.

Vélemények
 
Hírek