Az avar kincsek nyomában
"Az avar kincsek nyomában" Fehér Mátyás Jenő (írói nevén Fehér M. Jenő) Argentínában élt emigráns magyar történész, dominikánus szerzetes egyik legismertebb, alternatív történelmi elméleteket tartalmazó műve. A könyv először 1972-ben jelent meg Buenos Airesben a Magyar Történelmi Szemle kiadásában, mint A nyugati avarok birodalma sorozat első köteteként.
Raktári kód:
257295
Kötésmód:
puhatáblás
Oldalszám:
280
Szállítás:
1-2 munkanap
Készleten
Eredeti ár:
5 300 Ft
Kötött ár:
4 770 Ft

Árakkal kapcsolatos információk:

Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár
Online ár: az internetes rendelésekre érvényes ár
Előrendelői ár: a megjelenéshez kapcsolódó, előrendelőknek járó kedvezményes ár
Korábbi ár: az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb ára ezen a weboldalon
Aktuális ár: a vásárláskor fizetendő ár
Tervezett ár: előkészületben lévő termék tervezett könyvesbolti ára, tájékoztató jellegű, nem minősül ajánlattételnek
Kötött ár: a terméknek az Árkötöttségi törvény alapján meghatározott legalacsonyabb eladási ára, melyből további kedvezmény nem adható.

Árkötött termék
A hatályos jogszabályok szerint erre a termékre jelenleg maximum 10% árengedmény adható.
A vonatkozó jogszabály értelmében ezen termék esetében a borítóárból a megjelenést követő 365 napon keresztül nem nyújtható 10%-ot meghaladó kedvezmény. 2024. évi XIII. törvény 9. §
Adatok
"Az avar kincsek nyomában" Fehér Mátyás Jenő (írói nevén Fehér M. Jenő) Argentínában élt emigráns magyar történész, dominikánus szerzetes egyik legismertebb, alternatív történelmi elméleteket tartalmazó műve. A könyv először 1972-ben jelent meg Buenos Airesben a Magyar Történelmi Szemle kiadásában, mint A nyugati avarok birodalma sorozat első köteteként.

A szerző radikális elmélete szerint Carolus Magnus (Nagy Károly) valójában avar származású volt, eredeti nevén Kara Ulu. Az elmélet szerint a Frank Birodalom császára elrabolta két avar törzs teljes kincstárát, és ezek a kincsek szóródtak szét később Európa különböző pontjain.

Fehér M. Jenő könyvében arra a következtetésre jutott, hogy a kora középkori magyar hadi vállalkozások ("kalandozások") helyszínei feltűnő azonosságot mutatnak az elrabolt avar kincsek felbukkanási helyeivel. Eszerint a magyarok portyáinak elsődleges célja nem a puszta rablás, hanem az elrabolt ősi avar kincsek visszaszerzése volt.

A mű az eredeti kiadás reprint változata.
Vélemények
 
Hírek