Nincs engedélyezve a javascript.
Kényszerpályák és különutak

Kényszerpályák és különutak

Hírszerzés, diplomácia és a magyar-jugoszláv kapcsolatok 1945-1956

A második világháborút követően a Sztálin és Tito között kialakult konfliktus alapjaiban rengette meg a szocialista tömböt. Rákosi Mátyás az elsők között határolódott el a jugoszláv vezetéstől, Magyarország pedig frontországgá vált, a szovjet–jugoszláv viszály nem csak hazánk kül-, de belpolitikájára is nagymértékben hatott.
Szállítás:
1-2 munkanap
Készleten
Eredeti ár:
4 200 ,-
Online ár:
3 528 ,-

Árakkal kapcsolatos információk:

Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár
Online ár: az internetes rendelésekre érvényes ár
Előrendelői ár: a megjelenéshez kapcsolódó, előrendelőknek járó kedvezményes ár
Korábbi ár: az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb ára ezen a weboldalon
Aktuális ár: a vásárláskor fizetendő ár
Tervezett ár: előkészületben lévő termék tervezett könyvesbolti ára, tájékoztató jellegű, nem minősül ajánlattételnek
Kötött ár: a terméknek az Árkötöttségi törvény alapján meghatározott legalacsonyabb eladási ára, melyből további kedvezmény nem adható.

Adatok
Raktári kód:
211375
EAN:
9786156541017
Megjelenés:
2022.12.13.
Kötésmód:
ragasztókötés
Oldalszám:
224
Nyelv:
magyar
A második világháborút követően a Sztálin és Tito között kialakult konfliktus alapjaiban rengette meg a szocialista tömböt. Rákosi Mátyás az elsők között határolódott el a jugoszláv vezetéstől, Magyarország pedig frontországgá vált, a szovjet–jugoszláv viszály nem csak hazánk kül-, de belpolitikájára is nagymértékben hatott. „Tito, az imperialisták láncos kutyája” – a közemlékezetben talán ez a mondat ragadt meg leginkább a korszakot illetően, azonban a „háború” nem csak a propaganda szintjén folyt, az 1950-es évek elejére a konfliktus háborúvá eszkalálódása valós lehetőséggé vált és a kapcsolatok egészen Sztálin 1953-as haláláig egyre rosszabbra fordultak. Domján Dániel Ferenc részletesen ismerteti a kapcsolatok megromlásának, majd javulásának állomásait, megállapításait pedig számos új kutatási eredménnyel támasztja alá. A politikatörténeti ismertető mellett a szerző a diplomácia és a hírszerzés kérdéskörébe is betekintést nyújt, ami talán a kötet egyik legnagyobb nóvuma. A belgrádi magyar követség mindennapjai mellett a belgrádi rezidentúra működésébe is bepillantást nyerhet az olvasó, a két ország között kibontakozó ügynökháborún keresztül pedig a jugoszláv hírszerző szervekről és azok módszereiről szerezhetünk újabb ismereteket.
Vélemények
 
Hírek