Nincs engedélyezve a javascript.
Idealisták és realisták
A hagyományunk egyik kérdése az, hogy az eszményeinknek van-e, és mekkora szerepe az emberi cselekvések terén. Az eszményi európai ember valamilyen, esetleg vitatható, esetleg megalapozhatatlan eszményt követ, de uralja szenvedélyeit, vágyait, érzelmeit és érdekeit.
Szállítás:
1-2 munkanap
Készleten
Eredeti ár:
3 990 ,-
Online ár:
3 352 ,-

Árakkal kapcsolatos információk:

Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár
Online ár: az internetes rendelésekre érvényes ár
Előrendelői ár: a megjelenéshez kapcsolódó, előrendelőknek járó kedvezményes ár
Korábbi ár: az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb ára ezen a weboldalon
Aktuális ár: a vásárláskor fizetendő ár
Tervezett ár: előkészületben lévő termék tervezett könyvesbolti ára, tájékoztató jellegű, nem minősül ajánlattételnek
Kötött ár: a terméknek az Árkötöttségi törvény alapján meghatározott legalacsonyabb eladási ára, melyből további kedvezmény nem adható.

Adatok
Raktári kód:
215166
EAN:
9786156436245
Megjelenés:
2023.06.26.
Kötésmód:
kartonált ragasztókötés visszahajló füllel
Oldalszám:
368
Nyelv:
magyar
Molnár Attila Károly (1961) eszmetörténész. Az NKE Molnár Tamás Kutatóintézet
és a Századvég Kiadó vezetője. Számtalan könyv szerzője és szerkesztője.
Legutóbbi művének címe Ki mit konzerválna (2022).

A hagyományunk egyik kérdése az, hogy az eszményeinknek van-e, és mekkora szerepe az emberi cselekvések terén. Az eszményi európai ember valamilyen, esetleg vitatható, esetleg megalapozhatatlan eszményt követ, de uralja szenvedélyeit, vágyait, érzelmeit és érdekeit. A kereszténység ezt felfokozta az erkölcsi cselekvése terén, míg a felvilágosodás a politikában tette mindenek feletti problémává a politikai tudást és eszményeket.
Ezt az intellektualizált cselekvési eszményt azonban rendre kikezdik, és ezek a kihívást jelentő magyarázatok a romantikától a marxizmusig a valós cselekvésekre hivatkoznak, amelyek többé vagy kevésbé eltérnek az eszménytől. Egy nemzedékkel ezelőtt, de még ma is sokak számára a valódi cselekvésmotívum az (osztály)érdek volt, míg a mai wokery a személyes érzéseket tette legitim és bármilyen cselekvést igazoló motívummá, míg az eszményeket az elnyomás eszközeinek tekinti, hiszen az eszményeket követni próbáló ember korlátozza önmagát.
A kötet írásai a cselekvés szkeptikus megközelítését sugallják: a cselekvéseknek mindig sokféle motívuma lehet, valamilyen eszmény követésétől kezdve érdekek, szenvedélyek és érzelmek követéséig, és ezekről csak feltételezéseink lehetnek.
A tapasztalatunk az, hogy a túlmoralizált politika ugyanúgy kellemetlen világot eredményez, mint az alulmoralizált.
Vélemények
 
Hírek