Vivek Ramaswamy, az indiai származású üzletember és cégvezető, 2024 elejéig republikánus elnökjelölt-aspiráns kötete bepillantást enged abba, hogy milyen cinikus módon működik az amerikai cégvilág, a woke kapitalizmus, azaz milyen üzleti megfontolások szerint vállalják fel a nagy cégek a folyamatosan frissülő baloldali agendát. A kötet alapvető állítása, hogy a kapitalisták „bevörösödése” pusztán számító érdekkövetés, még akkor is, amikor úgy tűnik, hogy a cégvezetők a legifjabb munkavállalói réteg vagy valamilyen jobbító szándékú mozgalom nyomásgyakorlásának engednek. Ramaswamy belülről látta, miként működik a Woke Rt., és számos példával szemléltetve az olvasó elé tárja a kiábrándító valóságot. Aki pedig azt gondolja, hogy ez csupán a távoli Amerikában probléma, azt ki kell ábrándítsuk: lehet, hogy nem ilyen nyilvánvalóan, de a woke kapitalizmus egyre nagyobb teret nyer hazánkban is. Ramaswamy az amerikai jelent, a közép-európai jövőt írja le – már ha tanulva a tengerentúli hibákból nem sikerül valamiképp a határokon kívül tartani az identitáspolitikára építő üzleti modelleket.
Vivek Ramaswamy, az indiai származású üzletember és cégvezető, 2024 elejéig republikánus elnökjelölt-aspiráns kötete bepillantást enged abba, hogy milyen cinikus módon működik az amerikai cégvilág, a woke kapitalizmus, azaz milyen üzleti megfontolások szerint vállalják fel a nagy cégek a folyamatosan frissülő baloldali agendát. A kötet alapvető állítása, hogy a kapitalisták „bevörösödése” pusztán számító érdekkövetés, még akkor is, amikor úgy tűnik, hogy a cégvezetők a legifjabb munkavállalói réteg vagy valamilyen jobbító szándékú mozgalom nyomásgyakorlásának engednek. Ramaswamy belülről látta, miként működik a Woke Rt., és számos példával szemléltetve az olvasó elé tárja a kiábrándító valóságot. Aki pedig azt gondolja, hogy ez csupán a távoli Amerikában probléma, azt ki kell ábrándítsuk: lehet, hogy nem ilyen nyilvánvalóan, de a woke kapitalizmus egyre nagyobb teret nyer hazánkban is. Ramaswamy az amerikai jelent, a közép-európai jövőt írja le – már ha tanulva a tengerentúli hibákból nem sikerül valamiképp a határokon kívül tartani az identitáspolitikára építő üzleti modelleket.