Az erdélyi magyar kultúra és irodalmi élet három nagy hatású alakjának szelleme elképzelt ?szemináriumokon? beszélget, vitatkozik létkérdésekrol. Szabédi László a tudós költo és pedagógus, Gaál Gábor baloldali teoretikus és kritikus, valamint Szilágyi Domokos költo az erdélyi magyar létezés nagy kérdéseire a maga sorsával kísérel meg választ adni Kántor Lajos szavaival. "Három nagy formátumú, különbözo jellegu, de azonos nagyságrendu eszme-és irodalomtörténeti alak. Három tragikus sors. Másképpen, más miatt, de azonos súlyú értékvesztés. Emberi-történelmi tragédia. A tudós költo-tanár. Egyéni létkérdéssé avatja a kisebbségi magyarság közös létkérdéseit. Személyes kudarcként éli a közösségi kudarcokat. Nem tud tovább élni az egész vereségnek érzett részvereségek után. Ott végzi a szamosfalvi síneken. A következetesen baloldali teoretikus-kritikus. Kétszer lendül neki az erdélyi/romániai / erdélyiség??romániaiság" ?magyar kisebbségi lét politikai és kulturális dilemmái marxista értelmezésének. Eloször az ellenségei-, másodszor a sajátjai gyurik maguk alá. A szikrázóan zseniális, avantgárdból a klasszikába emelkedo fiatal költo. Nem hisz a sors erejében. Csillogó gúnnyal mutat fügét az elrendeltetésnek. Bartók mércéjével ítéli a világot. Mígnem maga fölött ítélkezik a Kányafo dermeszto magányában. Az indítás hatásosan kettos. Eloször érzelmi-?geopolitikai?. Másodszor értelmi-filozófiai. Az érzelmi-?geopolitikai? indítás amerikai emlék. Sorbaállás a Fehér Ház elott. Idegen házaspárnak kell magyarázni: mi ez a furcsa nyelv, furcsa eredet. Hol is van hát Transzszilvánia? Messze. Tartomány Románia és Magyarország között. Között? El kell dönteni: itt vagy ott? Nehéz eldönteni. Itt se, ott se? Vagy itt is, ott is? Mind a ketto? Az álmokban itt, a valóságban ott? Vagy politikában és kultúrában, jelenben és múltban, jövoben és történelemben másképpen. Errol szól a könyv. Huszonegy szemináriumban." (Poszler György a könyvrol - részlet)