Az olvasás trónfosztása?

(E-könyv)

?A könyv ? és vele az olvasás ? hamar meghódította Európát. Gutenberg idejében még nagyon kevesen tudtak írni-olvasni, ehhez képest röpke három évszázad múltán valóságos olvasási láz lett úrrá, foleg a francia és az angliai városlakókon. A más országokból jött utazók nem gyoztek álmélkodni azon, hogy nemcsak az úri osztály tagjai, de a munkások, cselédlányok is egyfolytában olvasnak. ?Párizsban mindenki olvas? Mindenki ? foként a nok ? könyvet hord magával. Olvasnak a kocsiban, séta közben, a színházban az eloadás szünetében, a kávéházban, a fürdoben. A boltokban nok, gyermekek, segédek, tanoncok egyaránt olvasnak. Vasárnap a férfiak házuk ajtaja elott olvasnak, a lakájok a hátsó ülésen, a kocsis a fogaton, a katonák orállás közben??- áll egy korabeli beszámolóban. Nem ismeros valahonnan ez az utcakép? Mindenki, mindenütt lehajtott fejjel böngészi a kezében tartott? ? nem, most nem a könyvet, hanem a PDA-t, mobilt, ?okostelefont?, amelynek a képernyojén elmélyülten böngészi az üzeneteit, az elektronikus leveleit ?, vagy netán könyvet olvas éppen?? Az egyetemi oktató szerzo három tanulmánya az olvasás jelenét és jövojét elemzi. Az e-könyv helyzetét a nyomtatott kultúra fejlodési állomásaként, nem zsákutcájaként értelmezi. Ám, mint írja: ?Vannak-e érvényes válaszok? Sajnos, nem tudom.? Majd így folytatódik az írás:  ?Csak azt tudom, hogy parancsoló szükségszeruség a nemzeti kulturális örökséggel ? köztük a szépirodalmi muvekkel ? megjelenni a világhálón. Aki ott nincs jelen, az a jövo számára elvész. Tehát, ha fenn akarjuk tartani gyönyöru anyanyelvünket, minden eronkkel azon kell dolgoznunk, hogy minél több mu, minél kiválóbb minoségben, minél mívesebb környezetben jelenjék meg az interneten. Ha ezt a hármas követelményt egyszerre tudjuk teljesíteni, nem éltünk hiába.?