?...Bárdi kényelmesen elobbre lépett, tovább rágta a gyufaszálat. Robi
bosszankodott, hogy miért boszíti fel Bárdi a fegyvereseket.
? ?Felesleges hosködés? ? gondolta.
A géppisztolyos a szakállasra nézett, aki egy dossziéból papírlapokat
szedett elo. Horváth ? arcán a részegek bárgyú mosolyával ? nekitámaszkodott az
ajtófélfának, és dudorászott. A fegyveres férfi arcáról eltunt a mosoly.
Ingerülten Bárdi elé lépett. A szakállas, mintha álomból ébredt volna,
elfordult.
? Mi van, bajtársam? ? kérdezte halk, fuvolázó hangon.
? Ez a nyomorult már megint kötekedik ? válaszolt a géppisztolyos, aztán
ismét Bárdi felé fordult. ? Köpd ki a szádból!
Robi már nem bírta idegekkel.
? Százados elvtárs! Ne, minek csinálja? ezt? a?
Bárdi a fiúra
nézett, majd ismét a felkelo felé fordította fejét, s anélkül, hogy a szemét
levette volna a fegyveres arcáról, a lába elé köpte a gyufaszálat? A fegyveres
olyan mozdulatot tett, mintha meg akarná ütni, de a szakállas megfogta a
karját...?