Bajkó Andris szerszámkészíto lakatost váratlanul orizetbe veszi a rendorség, s o súlyos következményekkel járó beismero vallomást tesz. Vádolja önmagát, még csak meg sem keresi a módját, hogy a bíróság majdan enyhíto körülményeket találjon számára.
Bajkóék régi barátja, az író, nem nyugszik bele ebbe a fájdalmas fordulatba. Jól ismeri a családtagokat, szereti, becsüli a fiút, és nem tudja elhinni róla azt a sok rosszat, amivel befeketítette magát a kihallgatások során. Nem nyugszik: vajon mi rejtozhet e különös bunügy hátterében?
Nyomozni kezd, megkeresi a fiút, hogy tole talán megtudja az igazat, Andris azonban barátságtalan és zárkózott. Meglátogatja az idos nagyanyát, akit Andris eltart, Bajkó Béla egyetemi tanárt és másokat, akik együtt éltek, kapcsolatban voltak vele, mielott ez a szörnyuséges esemény bekövetkezett volna az életében.
És a hétköznapinak látszó bunügy hátterében kirajzolódik egy családi és történelmi dráma, mondhatni, tragédia, amelynek kései megszenvedoje a fiatalember.