Nincs engedélyezve a javascript.
Fő utca 4.

“Maga egy pisze, szeplős kislány, de túl magasra nőtt, és én nem szeretem az ilyeneket… És hadd halljam, miféle fényes jövő vár magára, már a balett terén... – kérdi.
Lehajtom a fejem, nem is sejti, milyen rosszat kérdezett.
– Hát… az az érzésem, hogy a jövőm erősen fakó. Volt egy bokaficamom tavaly, és azóta nehezen megy. Nem is nagyon nevezném táncnak, amit művelek, inkább, inkább… én vagyok az, aki ott hátul, a karban próbálkozik..., érti ugye? 
És akkor a férfi arca megváltozik, hosszú lesz és rémült is, nyúl utánam, biztos rántással emel magához, és erőszakosan, vadul szájon csókol.”
A szerelem és a szabadság iránti vágy a legkitartóbb szándék, a legszilárdabb elv ellenére is csak áldozatok árán teljesülhet. Ha beteljesülhet egyáltalán.
Makkai-Flóra Ágnes a Fő utca 4. oldalain megragadóan és filmszerűen mondja el a remény konok kitartásával küzdő karakterek vergődését a múlt-jelen-jövő idősíkján.   
Volt egyszer egy színésznő nagymama, aki hírnevet álmodott tűzvörös hajú unokájának, és Zsófia bonyolult személyiségét egyszerre vonzza a színház és a szerelem, a szerelem és a szabadság, és hogy a szeretett férfi óvó, szerető karjaiban biztonságot találjon. Ellentmondás a javából, vagy mégsem…?

Raktári kód:
210802
Oldalszám:
237
Szállítás:
Azonnal
Elérhető nálunk:
.ePub formátumban
Eredeti ár:
1 990 Ft

Árakkal kapcsolatos információk:

Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár
Online ár: az internetes rendelésekre érvényes ár
Előrendelői ár: a megjelenéshez kapcsolódó, előrendelőknek járó kedvezményes ár
Korábbi ár: az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb ára ezen a weboldalon
Aktuális ár: a vásárláskor fizetendő ár
Tervezett ár: előkészületben lévő termék tervezett könyvesbolti ára, tájékoztató jellegű, nem minősül ajánlattételnek
Kötött ár: a terméknek az Árkötöttségi törvény alapján meghatározott legalacsonyabb eladási ára, melyből további kedvezmény nem adható.

Adatok

“Maga egy pisze, szeplős kislány, de túl magasra nőtt, és én nem szeretem az ilyeneket… És hadd halljam, miféle fényes jövő vár magára, már a balett terén... – kérdi.
Lehajtom a fejem, nem is sejti, milyen rosszat kérdezett.
– Hát… az az érzésem, hogy a jövőm erősen fakó. Volt egy bokaficamom tavaly, és azóta nehezen megy. Nem is nagyon nevezném táncnak, amit művelek, inkább, inkább… én vagyok az, aki ott hátul, a karban próbálkozik..., érti ugye? 
És akkor a férfi arca megváltozik, hosszú lesz és rémült is, nyúl utánam, biztos rántással emel magához, és erőszakosan, vadul szájon csókol.”
A szerelem és a szabadság iránti vágy a legkitartóbb szándék, a legszilárdabb elv ellenére is csak áldozatok árán teljesülhet. Ha beteljesülhet egyáltalán.
Makkai-Flóra Ágnes a Fő utca 4. oldalain megragadóan és filmszerűen mondja el a remény konok kitartásával küzdő karakterek vergődését a múlt-jelen-jövő idősíkján.   
Volt egyszer egy színésznő nagymama, aki hírnevet álmodott tűzvörös hajú unokájának, és Zsófia bonyolult személyiségét egyszerre vonzza a színház és a szerelem, a szerelem és a szabadság, és hogy a szeretett férfi óvó, szerető karjaiban biztonságot találjon. Ellentmondás a javából, vagy mégsem…?

Vélemények
 
Hírek