Göllner Mária 1894. november 13-án Budapesten született, polgári családban. Érettségije után bölcsészhallgató lett, földrajzból, történelembol, filozófiából doktorált. Az ókor szellemi muvelodésének geográfiai alapjai címu disszertációja volt elso, nyomtatásban megjelent munkája. A háború éveiben ismerkedett meg leendo férjével, a kétszer megözvegyült, hétgyermekes dr. Nagy Emillel (1871?1956), aki rangos ügyvéd, képviselo, igazságügy-miniszter és ismert tárcaíró volt. Házasságukból három fiúgyermekük született.
Nagy Emilné dr. Göllner Mária legjelentosebb hazai tevékenysége az elso magyarországi Rudolf Steiner-iskola létrehozása volt 1926-ban, családi házukban, a Kis-Svábhegyen. Börtönmissziós munkájaként megalapította a Bizalom c. lapot, és megírta szellemtörténeti trilógiáját: Népszokások, mondák és az ember, A magyar osvallás és a kereszténység a magyar népmese tükrében, A Kalevala titkáról. Emellett szellemi töltésu ifjúsági regényeket is írt.
1946 novemberében a Vöröskereszt segítségével legkisebb fiával emigrációba vonult. A svájci Dornachban lévo Goetheanum lett munkájának központja. Maria von Nagy néven számos kultúrtörténeti munkával gazdagította a német nyelvu antropozófiai irodalmat.
Élete utolsó éveiben már vakon tartotta szellemtudományos eloadásait. 1982. január 19 én Baselban halt meg.
Munkáinak java magyarul a Michaeliták könyvében olvasható.
A Küzdelem a Nagysárkány-rend ellen a regény elso teljes és könyv alakban megjelent kiadása.