A jó mostoha történetét még nem írták meg

A kötet, melyet kezében tart az olvasó, izgalmas család- és irodalomtörténet, különleges korrajz és nem utolsósorban jogi érdekességek tárháza. Főszereplői Babits Mihályné Török Sophie és Babits Ildikó, és persze az a két ember, akik nélkül ez a tanulságos és fordulatos történet nem jöhetett volna létre: Babits Mihály, a költőfejedelem, valamint Basch Lóránt, az irodalom (és a barátja, Babits) iránt elkötelezett ügyvéd.

Babits Mihály özvegyének, Török Sophie-nak és nevelt lányának, Babits Ildikónak fokozatosan megromló és bírósági eljárásokba torkolló csatározása mindeddig főként az irodalomtörténészek előtt volt ismert. A hol szívszorító, hol már-már komikus fordulatokban gazdag pereskedés, mely egy használt írógép tulajdonlása feletti civakodással indult, több mint tíz éven át húzódott, és sem Török Sophie halála, de még az 1956-os forradalom sem tudott véget vetni neki.

Az óriási peranyagot Székely László jogász írta összefüggő történetté, értő kézzel kalauzolva az olvasót a jog útvesztőjében, sorba rendezve a krimibe illő eseményeket, feltárva összefüggéseiket. A szeretet és gyűlölet végletei közt vergődő anya-lánya viszony és a hátterében a tanúk elbeszéléseiből kirajzolódó "kis magyar valóság" joggal tarthat számot a széles olvasóközönség érdeklődésére. Ugyanakkor a mindeddig levéltárak mélyén rejtőző szövegek jelentős segítségül szolgálhatnak kutatóknak, oktatóknak is.

SZÉKELY LÁSZLÓ 1958. március 15-én született Budapesten. 1982-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1982 óta tanít az ELTE ÁJK polgári jogi tanszékén. 1992-ben beválasztották a Szerzői Jogi Szakértői Testület tagjai közé. 1996 óta oktat a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán, 2008 óta pedig az ELTE Jogi Továbbképző Intézet igazgatója. 2013. szeptember 16-án a Magyar Országgyűlés hat évre megválasztotta az alapvető jogok biztosának.