Két város regénye

„Azok voltak a legszebb idők, és azok voltak a legrútabb idők, az volt a bölcsesség kora, az volt a balgaság kora, azok voltak a hit napjai, azok voltak a hitetlenség napjai, az volt a Fény évadja, az volt a Sötétség évadja, az volt a remény tavasza, az volt a kilátástalanság tele…” – így provokálja leendő olvasóját az egyik legismertebb, legtöbbet idézett angol regény első mondata. Az 1789-es forradalmat közvetlenül megelőző idők Franciaországára utal. A nevezett két város pedig Párizs és London. A két városon kívül szerepet kap két férfi is, akikre lesújtanak a francia forradalom rettenetes eseményei. Londonban az osztálya által elkövetett bűnök elől menekülő, azokat megtagadó fiatal francia arisztokrata, Charles Darnay és a züllött életmódot folytató angol ügyvéd, Sydney Carton ugyanabba a fiatal nőbe szeret bele. Darnaynak akarata ellenére vissza kell térnie Párizsba, és szembe kell néznie a terror anarchiájával. Carton sorsa végzetesen összefonódik riválisáéval, így a végső próbát neki is Párizsban kell kiállnia.
A szerző által „legjobb történetének” nevezett regény erőteljes, eleven portréja a változásnak, a felfordulásnak, amely nemcsak a történelem menetét, hanem az egyének életét is alapjaiban változtatja meg.
Charles Dickensnek (1812–1870), a XIX. századi angol széppróza óriásának ez a kései regénye ritkán hozzáférhető a magyar olvasók számára.