Boszorkányt ne hagyj életben

Nagy Lajos király hadvezérének, Himfi Benedeknek a leányát, Himfi Margitot, 1375-ben elrabolják a törökök. Viszontagságok egész sora után a a tizenkét éves kislány a velencei Giorgio Darvasio kalmár házába kerül, mint rabszolga. Nemcsak új hazájának nyelvét és szokásait kell megtanulnia, hanem a természet gyógyító erejének rejtelmeit, élet és halál törvényeit is. Ismert füvesasszony lesz, a velencei dózse egyedüli gyógyítója. Megvan mindene, mégsem boldog, hisz a szabadságát nem tudja visszakapni, pedig ő csak azt az egyet szeretné, visszamenni szeretett szülőföldjére, ahonnan elhurcolták: Erdélybe, Érszegre.
Amikor kitör a velencei-magyar háború. Margitot elhurcolják, kihallgatja, majd perbe fogja az inkvizíció. S mint tudvalevő, boszorkányt nem hagyhatnak életben! Vajon tényleg a Sátán műve mindez? Valóban boszorkányság munkál a bajok hátterében? Erre is fény derül, mint az összes rejtélyre, melyek át- és átszövik a regény cselekményét, melynek végén a hőn áhított szabadulás dereng.
"Varázsló asszonyt ne hagyj életben!" – hangzik az intelem Mózes második könyvében, amelyre előszeretettel hivatkoztak a középkori boszorkányperek során. Milyen szerencse, hogy bár a XIV. századi Itáliában majdnem mindig betartották ezt az intelmet, egy rabszolgasorban élő magyar nemes leány mégis életben maradhatott.
Dálnoki-Miklós Viktória új könyve a nagysikerű Én, Regina Beatrix-ben megismert kivételes korismeret és atmoszférateremtő erő által magaslik ki a hazai történelmiregény irodalomból.