Ezt a könyvet "hárman írtam". A kisfiú, aki tudta nélkül veszített el valamit az életében, aki soha nem kérdezett, mert azt sem tudta milyen kérdéseket kellene feltennie. A dühös tinédzser, aki nem tagadta, hanem őszintén el is hitte, hogy nem szenvedett el semmilyen veszteséget. Végül pedig az identitásválságban szenvedő férfi, aki sokáig nem értette, miért ilyen nehéz számára az apaszerep. Miért tűnik olyan nehéznek a felelősségvállalás. Az a bizonyos több tonnás tollpihe.
Egy elnyomott és fel nem dolgozott trauma. Egy tagadás. Egy vallomás. Egy gyógyulás. Egy identitás.
Valami ami messze nem tökéletes, de cserébe valódi.