Egy nő, aki minden tabut ledönt, hogy önmaga lehessen
Peggy Guggenheim egész életében csak egy dolgot akart: hogy szeressék. Rideg anyját azonban jobban érdeklik három lányánál a New York-i felső tízezer pletykái, apja pedig Párizsba menekül a kihűlt családi fészekből, hogy ott kergesse délibábos álmait.
Hiába a mesés vagyon, a francia nevelőnővel a Louvre-ban tett séták, a bálok és udvarlók, a New York-i aranykor luxusa, Peggy többre vágyik: szenvedélyre és szabadságra - s hogy megtalálja önmagát. Beleveti magát a dübörgő húszas évek forgatagába, majd a párizsi bohém művészvilágba.
Nyughatatlan lelkét azonban mindig továbbhajtja a vágy, viharos viszonyokba bonyolódik. Bár később férjhez megy, és gyermekei születnek, lelke mélyén mindvégig magányos marad.
Végül sorsdöntő választás elé kerül: továbbra is hűséges maradjon-e a családjához, vagy törjön ki a szerepből, amelyet neki szánt a sors. De vajon elég-e a művészet ereje ahhoz, hogy átalakítsa az életét, és megtalálja a boldogságot?
"Ava Fairchild első bálján fehér galambokat helyeztek el a philadelphiai Stratford Hotel báltermének szellőzőaknáiban. Talán elfogyott a levegő a szűk helyen, talán a madarak gondozásával megbízott fiúk bosszúja volt. A galambokról, mihelyt odavitték őket, szinte azonnal megfeledkeztek, nem is foglalkoztak velük, egészen addig, míg el nem jött a pillanat, hogy bevezessék Ava Fairchildot... "Ava Fairchild első bálján fehér galambokat helyeztek el a philadelphiai Stratford Hotel báltermének szellőzőaknáiban. Talán elfogyott a levegő a szűk helyen, talán a madarak gondozásával megbízott fiúk bosszúja volt. A galambokról, mihelyt odavitték őket, szinte azonnal megfeledkeztek, nem is foglalkoztak velük, egészen addig, míg el nem jött a pillanat, hogy bevezessék Ava Fairchildot...
Először valami ütést hallott, a vendégek egy emberként felhördültek, aztán másodpercekig nem hallott semmi mást, csak kemény, nehézkes puffanásokat. A madarak hullottak körülötte, nem repültek, hanem kizuhantak a szellőzőnyíláson. Döglött volt mindegyik, tolluk megfeketedett holtukban, és egyenest a vacsoraasztalra potyogtak.
A család valami felemelő élményt szeretett volna, valamit, ami a tisztaságot jelképezi. Ehelyett azonban döglött galambok hevertek a lányuk körül, ólmos-mereven...
- Hozzád jobban illene, hogy döglött madarak potyogjanak a mennyezetről a bálodon - mondta. Ez egyfajta kihívásnak hangzott. Hadd lássam, mersz-e veszélyesen élni, ahogy én? Készen állsz arra, hogy olyan katasztrófát okozz, amiből később legenda lesz?"
Raktári kód:
238414
Oldalszám:
464
Szállítás:
Azonnal
Elérhető nálunk:
.ePub formátumban
Eredeti ár:
3 899 Ft
Adatok
Egy nő, aki minden tabut ledönt, hogy önmaga lehessen
Peggy Guggenheim egész életében csak egy dolgot akart: hogy szeressék. Rideg anyját azonban jobban érdeklik három lányánál a New York-i felső tízezer pletykái, apja pedig Párizsba menekül a kihűlt családi fészekből, hogy ott kergesse délibábos álmait.
Hiába a mesés vagyon, a francia nevelőnővel a Louvre-ban tett séták, a bálok és udvarlók, a New York-i aranykor luxusa, Peggy többre vágyik: szenvedélyre és szabadságra - s hogy megtalálja önmagát. Beleveti magát a dübörgő húszas évek forgatagába, majd a párizsi bohém művészvilágba.
Nyughatatlan lelkét azonban mindig továbbhajtja a vágy, viharos viszonyokba bonyolódik. Bár később férjhez megy, és gyermekei születnek, lelke mélyén mindvégig magányos marad.
Végül sorsdöntő választás elé kerül: továbbra is hűséges maradjon-e a családjához, vagy törjön ki a szerepből, amelyet neki szánt a sors. De vajon elég-e a művészet ereje ahhoz, hogy átalakítsa az életét, és megtalálja a boldogságot?
"Ava Fairchild első bálján fehér galambokat helyeztek el a philadelphiai Stratford Hotel báltermének szellőzőaknáiban. Talán elfogyott a levegő a szűk helyen, talán a madarak gondozásával megbízott fiúk bosszúja volt. A galambokról, mihelyt odavitték őket, szinte azonnal megfeledkeztek, nem is foglalkoztak velük, egészen addig, míg el nem jött a pillanat, hogy bevezessék Ava Fairchildot... "Ava Fairchild első bálján fehér galambokat helyeztek el a philadelphiai Stratford Hotel báltermének szellőzőaknáiban. Talán elfogyott a levegő a szűk helyen, talán a madarak gondozásával megbízott fiúk bosszúja volt. A galambokról, mihelyt odavitték őket, szinte azonnal megfeledkeztek, nem is foglalkoztak velük, egészen addig, míg el nem jött a pillanat, hogy bevezessék Ava Fairchildot...
Először valami ütést hallott, a vendégek egy emberként felhördültek, aztán másodpercekig nem hallott semmi mást, csak kemény, nehézkes puffanásokat. A madarak hullottak körülötte, nem repültek, hanem kizuhantak a szellőzőnyíláson. Döglött volt mindegyik, tolluk megfeketedett holtukban, és egyenest a vacsoraasztalra potyogtak.
A család valami felemelő élményt szeretett volna, valamit, ami a tisztaságot jelképezi. Ehelyett azonban döglött galambok hevertek a lányuk körül, ólmos-mereven...
- Hozzád jobban illene, hogy döglött madarak potyogjanak a mennyezetről a bálodon - mondta. Ez egyfajta kihívásnak hangzott. Hadd lássam, mersz-e veszélyesen élni, ahogy én? Készen állsz arra, hogy olyan katasztrófát okozz, amiből később legenda lesz?"
Vélemények
Hírek
