Az önzetlen szerelem és az egyszeri szenvedély csatája - ekként vezethetnénk be B. Czakó Andrea negyedik regényét, melynek lapjain a XIX. századi magyar történelem hiteles hátterében valós történelmi személyek vonulnak fel, miközben két sérült testű és lelkű, boldogságot kajtató fiatalember szenvedélyének és önzetlen érzelmeinek tusáját élhetjük át. A férfi mindent akar a nőtől, de a nő csak egyetlen szenvedélyes alkalomra vágyik a férfitól. Aspermont gróf a szeretőjétől tart hazafelé egy hajnali órán. Pest-Buda kietlen utcáin bicegő lánnyal találkozik szembe, akinek szépséget titokzatosság lengi körül. A hölgy egy szempillantás alatt rabul ejti Andrást, ahogy hét évvel korábban Szalgháry Ella ejtette mindent elsöprő szerelembe, ám az a nő csak játszott vele és kiábrándult, csalódott a nőkben. Azóta csak használja a szebbik nem csinosabb képviselőit, miközben a nagy, mindent elsöprő, igaz szerelmet keresi. Csakhogy a huszonkét éves Linettet születési rendellenessége miatt a társaság végérvényesen beskatulyázta és a pesti úri körök elkönyvelték vénlánynak. És Linett sem tesz azért, hogy kitörjön a skatulyából. Bűntudattal és fájdalommal él. Szülei elvesztését követően Mátray Gábor könyvtárőr gyámsága alá került, majd helyzetéből adódóan önállósult. Daccal viseli a társaság rárótt ítéletét: testi hibája miatt magányra kárhoztatták, ám ő ennek ellenére teljes életre törekszik. Társas köröket szervez, rendezvényeken vesz részt, divatlapokba készít szabásmintákat, hódol a művészeteknek és tiltott könyvekkel üzérkedik, tudva, hogy az életével játszik. Viszont a férfiak hódolatában soha nem részesülhet. Amit tudomásul vesz és elfogad. Azonban egy másik hajnalon Aspermont András ismét felbukkan az életében, és találkozásaik feldúlják Linett tudatosan kialakított mindennapjait.
Az önzetlen szerelem és az egyszeri szenvedély csatája - ekként vezethetnénk be B. Czakó Andrea negyedik regényét, melynek lapjain a XIX. századi magyar történelem hiteles hátterében valós történelmi személyek vonulnak fel, miközben két sérült testű és lelkű, boldogságot kajtató fiatalember szenvedélyének és önzetlen érzelmeinek tusáját élhetjük át. A férfi mindent akar a nőtől, de a nő csak egyetlen szenvedélyes alkalomra vágyik a férfitól. Aspermont gróf a szeretőjétől tart hazafelé egy hajnali órán. Pest-Buda kietlen utcáin bicegő lánnyal találkozik szembe, akinek szépséget titokzatosság lengi körül. A hölgy egy szempillantás alatt rabul ejti Andrást, ahogy hét évvel korábban Szalgháry Ella ejtette mindent elsöprő szerelembe, ám az a nő csak játszott vele és kiábrándult, csalódott a nőkben. Azóta csak használja a szebbik nem csinosabb képviselőit, miközben a nagy, mindent elsöprő, igaz szerelmet keresi. Csakhogy a huszonkét éves Linettet születési rendellenessége miatt a társaság végérvényesen beskatulyázta és a pesti úri körök elkönyvelték vénlánynak. És Linett sem tesz azért, hogy kitörjön a skatulyából. Bűntudattal és fájdalommal él. Szülei elvesztését követően Mátray Gábor könyvtárőr gyámsága alá került, majd helyzetéből adódóan önállósult. Daccal viseli a társaság rárótt ítéletét: testi hibája miatt magányra kárhoztatták, ám ő ennek ellenére teljes életre törekszik. Társas köröket szervez, rendezvényeken vesz részt, divatlapokba készít szabásmintákat, hódol a művészeteknek és tiltott könyvekkel üzérkedik, tudva, hogy az életével játszik. Viszont a férfiak hódolatában soha nem részesülhet. Amit tudomásul vesz és elfogad. Azonban egy másik hajnalon Aspermont András ismét felbukkan az életében, és találkozásaik feldúlják Linett tudatosan kialakított mindennapjait.