Királyi fenség

Királyi fenség(E-könyv)

Az I. világháború előtti korszakból való Thomas Mann-regény még a Királyi fenség (Königliche Hoheit, 1909), ez a „regényformában írt vígjáték”, amelyet annak idején Thomas Mannhoz méltatlannak, sekélyesnek ítélt a kritika, holott itt is az ismerős problémáról van szó, csak mesés komédiába transzponálva. A képzeletbeli operetthercegség magányos uralkodója, Klaus Heinrich öntörvényű egyéniség szeretne lenni, egyszerűen szólva élni szeretne, de szerepet kell eljátszania, a „királyi fenség” szerepét, azaz olyannak kell lennie, amilyennek elvárják tőle. Ironikus módon itt a „művészi” produkció alkotja a közösségi élet oldalát és a magánszféra felel meg a romantikus individualizmus hagyományának. A befejezés, megintcsak ironikus érvényűen, összebékíti a két oldalt - dehát egy operett vagy vígjáték hogy is lehetne meg happy end nélkül?

Raktári kód:
254673
Oldalszám:
210
Szállítás:
Azonnal
Elérhető nálunk:
.ePub formátumban
Eredeti ár:
1 190 Ft

Árakkal kapcsolatos információk:

Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár
Online ár: az internetes rendelésekre érvényes ár
Előrendelői ár: a megjelenéshez kapcsolódó, előrendelőknek járó kedvezményes ár
Korábbi ár: az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb ára ezen a weboldalon
Aktuális ár: a vásárláskor fizetendő ár
Tervezett ár: előkészületben lévő termék tervezett könyvesbolti ára, tájékoztató jellegű, nem minősül ajánlattételnek
Kötött ár: a terméknek az Árkötöttségi törvény alapján meghatározott legalacsonyabb eladási ára, melyből további kedvezmény nem adható.

Adatok

Az I. világháború előtti korszakból való Thomas Mann-regény még a Királyi fenség (Königliche Hoheit, 1909), ez a „regényformában írt vígjáték”, amelyet annak idején Thomas Mannhoz méltatlannak, sekélyesnek ítélt a kritika, holott itt is az ismerős problémáról van szó, csak mesés komédiába transzponálva. A képzeletbeli operetthercegség magányos uralkodója, Klaus Heinrich öntörvényű egyéniség szeretne lenni, egyszerűen szólva élni szeretne, de szerepet kell eljátszania, a „királyi fenség” szerepét, azaz olyannak kell lennie, amilyennek elvárják tőle. Ironikus módon itt a „művészi” produkció alkotja a közösségi élet oldalát és a magánszféra felel meg a romantikus individualizmus hagyományának. A befejezés, megintcsak ironikus érvényűen, összebékíti a két oldalt - dehát egy operett vagy vígjáték hogy is lehetne meg happy end nélkül?

Vélemények
 
Hírek