A Kisbetyárok olvasása közben végig úgy éreztem, hogy egy ismeretlen klasszikust tartok a kezemben. A regény egy elemi erovel megírt emlékezés a lélekformáló gyermekkorra, amely óhatatlanul a XX. századi magyar irodalom nagyjait juttatja az olvasó eszébe ? Móra Ferencet, Tamási Áront, a gyermeki lélek csodás ismeroit. Nyelvi leleményessége, pergo jelenetei és a legnagyobb drámákon felülkerekedo életkedve lebilincselo élményt nyújtanak.
Drozdy Gyozo életútja és muvei - akár irodalmi, akár politikai munkásságáról legyen szó - felfedezésre várnak. Kompromisszumokat nem ismero, nyugodni nem tudó alakja az elmúlt száz év korképének fontos része.
A Kisbetyárok egy váratlanul felbukkant kincs, amely hosszú évtizedekig megbújt Drozdy hátrahagyott kézirataiban, de most végre a magyar olvasók kezébe kerülhet. Ösztökél valamire, amit egyre kevesebben merünk megélni: újra felfedezni önmagunkat a gyermeki világ kristálytiszta képeiben.
-Borbás Marcsi