Eötvös József (1813-1871) író, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia
és a Kisfaludy Társaság elnöke, Eötvös Loránd fizikus apja.
?Mint politikus középhelyet foglal el Széchenyi és Kossuth között.
Széchenyinél haladóbb és türelmetlenebb, de nem forradalmár, és ez
választja el Kossuthtól. Fél attól, hogy a forradalom megakasztja a
fejlodést. Közben ismeri a nép indokolt elégedetlenségét, és részvéte
egészével áll a megalázottak mellé. Az elzüllött nemesség
Magyarországának halhatatlan képét rajzolja meg vádló hangú nagy
regényében, a világsikert arató A falu jegyzojében. (Az elso
olyan magyar irodalmi mu, amelyre különbözo nyelvu fordításai alapján
külföldi kritikák is elismeroen felfigyelnek.) Majd hamarosan megjelenik
Dózsa parasztháborújáról szóló regénye, a Magyarország 1514-ben.
Ez amilyen nagy megértéssel mutatja be az elkeseredésükben fegyvert
fogó parasztokat, ugyanolyan szorongással figyelmeztet, hogy szörnyu ára
lehet egy ilyen megmozdulásnak. Alighanem azt mondhatjuk, hogy
politikailag A falu jegyzoje a legjelentékenyebb regénye, a Magyarország 1514-ben a legjobban megírt muve.?
Hegedüs Géza
?Csalódásaink egyik fo oka abban fekszik, hogy oly állapotokat s érzelmeket állandóknak képzelünk, melyek éppen azért, mert fölötte szépek, ritkák és múlékonyak is. A legszebb mezon is a virágok bizonyos távolban állnak egymástól, a legtisztább egen a csillagok egyenkint ragyognak, s úgy van ez az életben is. Mint legmagasabb hegytetokön, úgy az érzéseknek bizonyos magasságában csak pillanatokra állhatunk meg: mindennapi életünk alantabb körökben forog. De mit késobb mindenki, s fájdalom, magán is tapasztal, azt fiatal korában nehezen bocsátja meg másoknak, s nem bámulhatjuk, ha Margit késobb újra elégedetlenné vált. A szenvedélyes pillanat után, melyben magát férje által ismét szeretve gondolá, nem tért-e vissza minden elébbi helyzetébe?? (részlet)