?Életem folyásáról csak annyit ereszthetek közre, amennyit minden nagy író biografiáiban találunk, tudniillik, hogy születésem után szoptam, ettem, ittam és aludtam addig, mígnem a magyar két haza csodájára szerzonek felnevekedtem. Azt mindazáltal szükséges megjegyeznem, hogy már bölcsom óta örömest hallgattam a dajkám kellemes mesézéseit a zöld királyról, annak három leányáról, kik közül mindig a legkisebbet óhajtottam# az aranyvárakról, melyeket ifjúságom bájos esztendeiben magam is számosat építgettem# s a mindent teheto táltosokról, kiket idojártával pénzes emberekben találtam fel...?Valamint a lúd minden elmeno állatra nyakat nyújtva sziszeg, de tole egyik sem fél, sem sziszegésére útjából ki nem tér: úgy én is, a meseíró, hiában mesélek, moralizálok, csipkedek elo s hátra, senki sem fél tolem, s nem is javítok meg, tudom, senkit.?Fáy András