?A gasztronómia az egyetlen olyan élvezet, ami soha nem fáraszt? ? vallja a téma alapmuvének megfogalmazója, Jean Anthelme Brillat-Savarin. Máig ot idézik, és szinte istenítik az ínyencek, gourmet-k pápájukként. Holott a csevego, anekdotázó szerzo nem közöl hagyományos recepteket, nem sorolja a hozzávalókat és az elkészítés mikéntjét. Mégsem tudunk szabadulni ellenállhatatlan mesélokedve szerteágazó folyondárjaitól.
Mintha filozofikus okfejtést adna közre, ?elmélkedés?-ekre osztja mondanivalóját, közben semmi rendszer nem bontakozik ki az ötletszeruen egymás mellé sorakozó fejezetekbol. Hol az elhízásról, máskor a böjtrol, az alvásról, az álmokról jut eszébe egy-egy történet, amelyeket feltétlenül meg akar osztani olvasójával. Történeti visszapillantást nyújt a rómaiak lakomái, a Lajosok udvara felé, s hitet tesz a vendéglok, kávéházak, éttermek szükségessége mellett.
Vonzó perspektíva a mai neszkafé ? lógatós tea ? zacskós leves konyhamuvészet számára.