Mikes Kelemen rodostói számuzetésében fordította le Antoine de Courtin Traité de la paresse, ou l'art de bien employer le temps, en forme d'entretiens (1673) címu erkölcsnevelo kis munkáját, melynek témája a restség, annak gyarló emberi megnyilvánulásai és minden káros következménye, illetve a rest életmód elleni orvosság. Courtin francia arisztokrata körökben és a svéd Krisztina királyno udvarában forgolódva szerzett tapasztalatokat a korabeli forendek szokásairól, erkölcseirol, s ezek nemesítésére, az élvezetekben, játékban és más céltalan foglalatosságokban fölélt energiák hasznosítására, s természetesen az Istennek tetszo, tevékeny életre szándékozott oktatni kortársait, immáron mindenféle renden lévokhöz szólva. Az oktatás szárazságát Courtin ? és Mikes még tovább ? azzal oldja, hogy kerettörténetbe, hétköznapi cselekménybe ágyazza, dialogizálja az értekezést: hat napon keresztül folytatott ?beszélgetés? formájában nyújt hasznos és szórakoztató olvasmányt.
Az 1720-as évek végén, amikor Mikes ? feltehetoen ? Courtin muvét magyarította, Rákóczi kamarásaként ot is hasonló gond kínozhatta: az ido jól eltöltésének módja. S amellett, hogy ? a fordítás érzékletességének tanúsága szerint ? valóban jól töltötte idejét munka közben, számunkra is értékes könyvet alkotott. Értékes mindenekelott kordokumentumként, hiszen a benne rejlo életanyag és morálfilozófia nemcsak általános európai, hanem hazai viszonyainkra is jellemzo ? Mikes kedvvel csempészi személyes tapasztalatait Courtiné mellé vagy helyére ?, de érdekes a mu Mikes munkásságának jobb megértése szempontjából is, hiszen nemcsak mint fordító vizsgázik benne kitunoen, hanem szellemes újrateremtonek is bizonyul. Önálló, invenciózus betoldásai, aktualizálásai, átszerkesztései és tömörítései saját írói kvalitásának, ismeretkörének, gondolkodásmódjának teljesebb megértéséhez segítik hozzá az érdeklodo olvasót. És végül érdeklodésre tarthat számot Mikes munkása a magyar fordításirodalom fejlodésének, szokásainak és eredményeinek áttekintése szempontjából is.