Mit veszíthetünk, ha túl fiatalon választunk hangszert, vagy túl korán szakosodunk? Miért engedjünk teret a hibázásra építő, lassú tanulásnak? Hogyan talált gyógymódot a migrénre a könyvtártudományi kar fizikus doktor dékánja? Miért érdemes vezetőként átfogó tudással rendelkező munkatársakat választani a "robotok korában"? A tízezer órányi gyakorlás szabályától kezdve a Polgár-család zseniális sakkozókat kinevelő módszeréig korábban számos bizonyíték azt sugallta, hogy a kiválóság kulcsa a korán elkezdett és célirányosan minél többet gyakorolt tevékenység. David Epstein, a teljesítménynövelés elismert szakértője azonban a világ legkiválóbb sportolóinak, művészeinek, feltalálóinak és tudósainak életpályáját tanulmányozva megdöbbentő következtetésre jutott: gyakoribb jelenség, hogy a sokoldalúság és a kísérletezés vezet a sikerhez. Érdekfeszítő történetekben bővelkedő könyvében izgalmas kutatási eredményekkel támasztja alá, hogy komplex, kiszámíthatatlan világunkban minél szélesebb spektrumú tudással és készségekkel sokkal nagyobb eséllyel lehetünk sikeresek, mint túlspecializált társaink. A mesterséges intelligencia korában, amikor a számítógépek túlszárnyalják a legkiválóbb szakértőket is, egyre több területen az átfogó gondolkodás és a minél szélesebb rálátás lesz a fontos. Kiderül, hogy nem baj, ha későn választunk pályát, előny, ha kreatívak és rugalmasak vagyunk, és az egészen távoli összefüggéseket is felismerjük, valamint ha minél többféle tapasztalattal a hátunk mögött, nyitottan és szerteágazó érdeklődéssel fordulunk a problémák felé, hiszen a jövő a generalistáké.