A Volkov név az, amire mindig is vágytam.
Az ő háztartásukban nőttem fel, de nem egyenrangúként, hanem mint a cseléd fia.
Ez sem akadályozott meg abban, hogy befolyásos férfivá váljak,
de még most is, hogy végre megkaptam a jogos nevemet, csak sodródom.
Egészen addig, amíg megláttam Őt.
Minden, amit tettem, azért volt, hogy elfogadjanak. Minden, amit elvesztettem,
a családomhoz vezetett. Ehhez az élethez. Hozzá.
Harcoltam a hatalomért. Harcoltam a nővéreimért. És halálomig
fogok harcolni az én angyalomért. Ő mutatta meg, hogy létezhet fény
a mi koromfekete világunkban.
Hogy a csillagok nem ragyoghatnak az éjszaka sötétje nélkül.
Ő egyszemélyben az összes csillag, és én vagyok az ég, amelyen ragyog.
A gonosz ott lapul az árnyékokban, amiket teremtünk.
Az Első Családok korrupciója és romlottsága mérgezővé vált,
és belülről fertőz meg mindannyiunkat.
Már régóta zajlanak a játszmák, ideje hát, hogy véget érjenek.
Vas vagyok.
Vérlázító. Vakmerő. Vehemens. Volkov.
Egy ördög, aki szerelmes egy angyalba, és együtt fogjuk uralni ezt a földi poklot.
„Úristen, micsoda befejezése ez a sorozatnak!” – mells_view, goodreads.com
Hagyd, hogy elragadjon
a V-Viadal trilógia fergeteges fináléja!
„Imádom a jószívű rosszfiúkat, és Vas pontosan ilyen.” – Chatterbooks Book Blog
18 éves kortól ajánljuk!