Érzéki
Derus bölcsesség, ólom-álom illat?
A liliom káprás köde nyomasztó.
Hozzám hempelyeg s míg hason s szíven hat ?
már kirepült a képzeleti lasszó.
Liliom kelyhén szétolvadt havas tó,
közepén forrás, mint noi Hat, éget
felhányt párákkal? Irigylem a méhet,
mely közepébe vágott a magasból. ?
Ebben kezdodni s ebben lelni véget:
ledér sziromhús-párnán hemperegve ?
reám is átcsap égi méhe kedve.
Majd önfeledten alunni rá szépet ?
egy pillanatra mindent elfeledve,
álmomban is tovább szeretve, élet?
Jankovich Ferenc