A bioetika ma már nemcsak a szoros értelemben vett orvos-beteg kapcsolatokban érvényesül, hanem az orvosi segítséggel végzett rendkívüli reprodukciós eljárásokban, a genetikai tesztek, biobankok, őssejtkutatások, vagy épp a génszerkesztés területén is.
Raktári kód:
240781
Kötésmód:
puhatáblás
Oldalszám:
172
Előrendelhető
Várható megjelenés:
2025.12.10.
Eredeti ár:
2 990 Ft
Kötött ár:
2 691 Ft
Adatok
A bioetika ma már nemcsak a szoros értelemben vett orvos-beteg kapcsolatokban érvényesül, hanem az orvosi segítséggel végzett rendkívüli reprodukciós eljárásokban, a genetikai tesztek, biobankok, őssejtkutatások, vagy épp a génszerkesztés területén is. Az új technológiák alkalmazása miatt a bioetika hatóköre átnyúlik és összefonódik a mesterséges intelligencia és robotika alkalmazásával is. Nemcsak a járványok során keletkezett hatalmas adattömeg, de a genetikai adatok egyre bővülő mennyisége is felvet bioetikai kérdéseket. Ez a könyv amellett érvel, hogy az egyes új biotechnológiák etikai vetületeit érdemes egymással összevetve, együttesen is vizsgálni, és olyan alapkérdéseket, mint a betegtájékoztatás újból és újból elemezni, és az adott helyzetre értelmezni. Az emberi jogok és a bioetika kölcsönösen hatással vannak egymásra és ezt a kapcsolódást elemzi a könyv számos jogeseten és példán keresztül.
Ez a kötet az MTA Lendület Értékek és Tudomány Kutatócsoport ,,A bioetika kérdései" című könyvsorozatának keretében jelenik meg. Sándor Judit számos magyar, angol és francia nyelven írt, bioetikai és emberi jogi témájú könyv és cikk szerzője. Jelenleg a bécsi Central European University Egyetem professzora és a budapesti Bioetikai és Jogi Központ (CELAB) alapító igazgatója.
Ez a könyv az emberi jogok és bioetika kapcsolódását vizsgálja az új biotechnológiák területén. Így például arra keresi a választ, hogy milyen etikai és jogi kérdéseket vet fel a reprodukciós medicina, a genetikai vizsgálatok, vagy éppen az őssejtekkel végzett gyógyítás. Megválaszthatók-e az embrió egyes tulajdonságai, és ha igen, milyen mértékben adhatunk teret a genetikai döntéseknek az emberi reprodukcióban? A szerző vallja, hogy az emberi jogok és a bioetika számos ponton érintkezik, alapelvei hasonlóak, és mind a jogi esetek, mind pedig a bioetikai példázatok fontos tanulsággal szolgálnak ahhoz, hogy a bioetikát közelebb hozzák, vitathatóvá, és ezáltal alkalmazhatóvá tegyék a szélesebb nyilvánosság számára is.
Ez a kötet az MTA Lendület Értékek és Tudomány Kutatócsoport ,,A bioetika kérdései" című könyvsorozatának keretében jelenik meg. Sándor Judit számos magyar, angol és francia nyelven írt, bioetikai és emberi jogi témájú könyv és cikk szerzője. Jelenleg a bécsi Central European University Egyetem professzora és a budapesti Bioetikai és Jogi Központ (CELAB) alapító igazgatója.
Ez a könyv az emberi jogok és bioetika kapcsolódását vizsgálja az új biotechnológiák területén. Így például arra keresi a választ, hogy milyen etikai és jogi kérdéseket vet fel a reprodukciós medicina, a genetikai vizsgálatok, vagy éppen az őssejtekkel végzett gyógyítás. Megválaszthatók-e az embrió egyes tulajdonságai, és ha igen, milyen mértékben adhatunk teret a genetikai döntéseknek az emberi reprodukcióban? A szerző vallja, hogy az emberi jogok és a bioetika számos ponton érintkezik, alapelvei hasonlóak, és mind a jogi esetek, mind pedig a bioetikai példázatok fontos tanulsággal szolgálnak ahhoz, hogy a bioetikát közelebb hozzák, vitathatóvá, és ezáltal alkalmazhatóvá tegyék a szélesebb nyilvánosság számára is.
Vélemények
Hírek
