Karl Emil Diezel könyve vadászirodalmunk egyik leggazdagabban illusztrált és tartalmában is legátfogóbb műve, mely Mika Károly fordítása révén vadászgenerációk bibliája lett, ugyanakkor jelentős hatással volt a magyar vadásznyelvre is. „Ki, ki a szabadba, ahol a sík rónán bujdosó szelek járnak; ahol nádasok sóhajtó sűrűsége hajladozik a mocsár vize fölött; ahol erdők koszorúja övezi dúsan a föld homlokát a hegyvidéken! Csak ki, a csönd hazájába, ahol megcsillapodik a zaklatottság; ahol füvek s lombok lehelete tölti meg illattal a tiszta levegőt!” A vadász itt találja kikapcsolódása tárgyát. Itt éli ki vadásszenvedélyét.