1953-ban születtem, a Nyilas csillagképének jegyében, a Szuz fölkelésének órájában. Voltaképpen muzsikus, festo vagy építész szerettem volna lenni - nyilván azért lettem író, mert így minderrol együtt képzelodhetek tovább. Ezeket a meséket a barátaimnak és a szeretteimnek írtam - így hát mindazokkal, akik magukéinak olvassák oket, remélem, szintén valami barátságfélébe keveredünk. A mesében az a jó, hogy megfér benne a líra ? elso köteteim verskötetek voltak az epika - késobb megjelent egy regényem - és a dramatikus tömörség ? bemutatták három színpadi muvemet is. És még az is jó benne, hogy mosolyogva lehet rá elaludni. (Fábri Péter)