A Fényes szellok címu kismonográfia az 1946 nyarától fokozatosan megszaporodó népi kollégiumok létrejöttének, belso világának, nemzedékteremto muködésének, majd felszámolásának rövid történetét kínálja az Olvasónak.
Szállítás:
Azonnal
Elérhető nálunk:
.ePub formátumban
Eredeti ár:
700 ,-
Adatok
Raktári kód:
135156
ISBN:
9786155181153
EAN:
9786155181153
Gyártó kód:
941
Megjelenés:
2011.
Oldalszám:
109
Nyelv:
magyar
A Fényes szellok címu kismonográfia az 1946 nyarától fokozatosan megszaporodó népi kollégiumok létrejöttének, belso világának, nemzedékteremto muködésének, majd felszámolásának rövid történetét kínálja az Olvasónak. Mivel a kis kötet több évtizede látott napvilágot, és azóta egy sor kiváló, nagyértéku forrásokat tartalmazó dokumentum-összeállítás, pár esztendovel ezelott pedig egy roppant alapossággal és élvezetesen megírt nagymonográfia is megjelent, jogos lehet a kérdés: mi indokolja a Fényes szellok digitális közzétételét?
Eloször is az a körülmény, hogy a NÉKOSZ-t a likvidálása utáni két évtizedben csaknem a teljes elhallgatás jellemezte. A Fényes szellok ? ismereteim szerint ? az elso próbálkozás a mozgalomra kent politikai vádak cáfolatára. Persze régóta tudom: a legjobb szándék és igyekezet mellett is csak a felszínt karcolgatta. Mindazonáltal az elso lépcsofok a nyilvánosság elotti gondolkodás és a tiszta, teljes(ebb) kép megalkotása felé vezeto úton.
Másodszor. Gyakran tapasztalni, hogy az 1948/49 utáni évtizedeket en bloc egybemossák, mellozve lényeges differenciákat. Idevágó példa. Rákosi uralma idején a kultúrpolitika eligazító kategóriája a támogatás és a tiltás volt. Ezzel szemben a Kádár-érában egy sokatmondó elemmel bovült a sor: a támogatás és a tiltás közé beemelték a turést. Ilyen ? turt kiadvány ? lehetett 1970-ben a szóbanforgó kötet, és késobb méginkább elturtek a hegemón hatalomgyakorlás közepette kritikus hangokat, így a NÉKOSZ-tematikában, és aztán sok egyebet is. Ilyen volt az én írásom ? engedéllyel, állami cég által kinyomtatva, mégis ? turt kategóriában. Ezt a helyzetet is érzékelheti az Olvasó, ha megismeri szerény munkámat, s annak történetét az utó- és kiegészíto fejezetben.
Harmadszor. A népi kollégiumi elméleti és gyakorlati konstrukció ? nyugodtan állítható: pedagógiai kincsesbánya. Ma már minden lehetoség (hozzáférheto források, emlékezések, feldolgozások) rendelkezésre áll, hogy a jelenben küszködo pedagógus e hagyományokból is merítsen. De az is nyilvánvaló ? különösen Kardos Lászlónak és Pataki Ferencnek köszönhetoen ?, hogy a népi kollégiumi mozgalom nem csupán szuken vett iskolai, tanügyi pedagógiát képvisel, hanem tágabb társadalompedagógiai szemléletet és gyakorlatot is, középpontjában az értelmiségneveléssel. Ezért a téma alapos áttekintése ? a Fényes szelloktol kezdve a testes dokumentumköteteken át Pataki Ferenc nagymonográfiájáig ? nemcsak a köz- és felsooktatásban, hanem a közélet egyéb területein is haszonnal járhat.
És még valami. Véletlen egybeesés, de azért szót érdemel. A fenti sorok rögzítésének napján (2011. július 7.) vetíti a Filmmúzeum aTegnapelott címu játékfilmet. Karinthy Ferenc könyvébol Bacsó Péter rendezett méltatlanul elhanyagolt remekmuvet 1982-ben. Az Igó Éva által emlékezetesen alakított, zárdából kicsapott apácanövendék társakra lel a népi kollégistákban, aki velük együtt éli át a mozgalom megrendíto stációit: az eufórikus indulást, a lehangoló megtorpanást, végül a szomorú és drámai összeomlást. A személyes élményekkel rendelkezo Bacsó filmjében tökéletes összhangban kínálja az élményt: a muvészi színvonalat és a történeti huséget.
Eloször is az a körülmény, hogy a NÉKOSZ-t a likvidálása utáni két évtizedben csaknem a teljes elhallgatás jellemezte. A Fényes szellok ? ismereteim szerint ? az elso próbálkozás a mozgalomra kent politikai vádak cáfolatára. Persze régóta tudom: a legjobb szándék és igyekezet mellett is csak a felszínt karcolgatta. Mindazonáltal az elso lépcsofok a nyilvánosság elotti gondolkodás és a tiszta, teljes(ebb) kép megalkotása felé vezeto úton.
Másodszor. Gyakran tapasztalni, hogy az 1948/49 utáni évtizedeket en bloc egybemossák, mellozve lényeges differenciákat. Idevágó példa. Rákosi uralma idején a kultúrpolitika eligazító kategóriája a támogatás és a tiltás volt. Ezzel szemben a Kádár-érában egy sokatmondó elemmel bovült a sor: a támogatás és a tiltás közé beemelték a turést. Ilyen ? turt kiadvány ? lehetett 1970-ben a szóbanforgó kötet, és késobb méginkább elturtek a hegemón hatalomgyakorlás közepette kritikus hangokat, így a NÉKOSZ-tematikában, és aztán sok egyebet is. Ilyen volt az én írásom ? engedéllyel, állami cég által kinyomtatva, mégis ? turt kategóriában. Ezt a helyzetet is érzékelheti az Olvasó, ha megismeri szerény munkámat, s annak történetét az utó- és kiegészíto fejezetben.
Harmadszor. A népi kollégiumi elméleti és gyakorlati konstrukció ? nyugodtan állítható: pedagógiai kincsesbánya. Ma már minden lehetoség (hozzáférheto források, emlékezések, feldolgozások) rendelkezésre áll, hogy a jelenben küszködo pedagógus e hagyományokból is merítsen. De az is nyilvánvaló ? különösen Kardos Lászlónak és Pataki Ferencnek köszönhetoen ?, hogy a népi kollégiumi mozgalom nem csupán szuken vett iskolai, tanügyi pedagógiát képvisel, hanem tágabb társadalompedagógiai szemléletet és gyakorlatot is, középpontjában az értelmiségneveléssel. Ezért a téma alapos áttekintése ? a Fényes szelloktol kezdve a testes dokumentumköteteken át Pataki Ferenc nagymonográfiájáig ? nemcsak a köz- és felsooktatásban, hanem a közélet egyéb területein is haszonnal járhat.
És még valami. Véletlen egybeesés, de azért szót érdemel. A fenti sorok rögzítésének napján (2011. július 7.) vetíti a Filmmúzeum aTegnapelott címu játékfilmet. Karinthy Ferenc könyvébol Bacsó Péter rendezett méltatlanul elhanyagolt remekmuvet 1982-ben. Az Igó Éva által emlékezetesen alakított, zárdából kicsapott apácanövendék társakra lel a népi kollégistákban, aki velük együtt éli át a mozgalom megrendíto stációit: az eufórikus indulást, a lehangoló megtorpanást, végül a szomorú és drámai összeomlást. A személyes élményekkel rendelkezo Bacsó filmjében tökéletes összhangban kínálja az élményt: a muvészi színvonalat és a történeti huséget.
Vélemények
Hírek