A munkavállalói részvételi jogok iránt az elmúlt két évtizedben tapasztalható közösségi szintu érdeklodés hátterében az a felfogás áll, hogy a vállalati stakeholderek hosszú távú érdekei fontosabbak a részvényesek/tulajdonosok rövid távú ? nyereségorientált ? érdekeinél. A fenntartható fejlodés biztosításának ugyanis két útja lehet: egyfelol megteremteni a gazdaságos és nyereséges muködés strukturális és pénzügyi feltételeit (objektív tényezo), másfelol a belso folyamatok, a szervezeti kultúra és munkaügyi kapcsolatok rendezettségével kialakítani a belso döntéshozó mechanizmusok gördülékenységét (szubjektív tényezo). Az elso cél elérése érdekében a szervezetek folyamatos átalakulásokon mennek keresztül, keresik a túlélés lehetséges útjait: (csoportos) létszámleépítéseket hajtanak végre, összeolvadnak, szétválnak, kiszerveznek bizonyos tevékenységeket. A rendezett belso viszonyok viszont egyet jelentenek a hosszú távú tervezés lehetoségével akkor, ha a munkaadók és munkavállalók között kölcsönös a bizalom és a folyamatos párbeszéd intézményesül. Az Európai Üzemi Tanács elméleti kérdéseit és uniós, valamint magyar vonatkozású gyakorlatát bemutató kötet a munkavállalói részvételi jogok, a munkaügyi kapcsolatok fontos témakörének összefoglalására, bemutatására törekszik. A szerzo a Pécsi Tudományegyetem Felnottképzési és Emberi Eroforrás Fejlesztési Kar Emberi Eroforrás Fejlesztési Intézetének egyetemi adjunktusa. Fobb kutatási területe a munkavállalók részvételi jogai és az emberi eroforrás menedzsment.