A kötetben található m?vek:
A szankciók kérdése a nemzetközi jogban Idegen államok perelhet?sége és az ellenük vezethet? végrehajtási cselekmények a svájci jogban [El?adás a német nemzeti szocializmusról] [Levélváltás az Unesco által indított fasizmuskutatás munkatervér?l] [Fogalmazvány 1956. október 27–29.]
A szankciók kérdése a nemzetközi jogban Idegen államok perelhet?sége és az ellenük vezethet? végrehajtási cselekmények a svájci jogban [El?adás a német nemzeti szocializmusról] [Levélváltás az Unesco által indított fasizmuskutatás munkatervér?l] [Fogalmazvány 1956. október 27–29.]
Szállítás:
Azonnal
Elérhető nálunk:
.ePub formátumban
Eredeti ár:
990 ,-
Adatok
Raktári kód:
146117
ISBN:
9789633444764
EAN:
9789633444764
Gyártó kód:
7118
Megjelenés:
2012.
Nyelv:
magyar
A kötetben található m?vek:
A szankciók kérdése a nemzetközi jogban
Idegen államok perelhet?sége és az ellenük vezethet? végrehajtási cselekmények a svájci jogban
[El?adás a német nemzeti szocializmusról]
[Levélváltás az Unesco által indított fasizmuskutatás munkatervér?l]
[Fogalmazvány 1956. október 27–29.]
A politikai és alkotmányjogi kibontakozás útja
[Nyilatkozat, 1956. november 4.]
[Levél, expozé és tervezet]
Kiegészítés
Nyilatkozat
[A pártok és a forradalmi szervezetek viszonyáról]
[A munkástanácsok és a többpártrendszer]
Emlékirat
[Levél Londonba, Révai Andráshoz]
Ha a zsinati mozgalom…
Észak-Írország kérdése egy lehetséges pártatlan politikai dönt?bírósági döntés fényében
[Az 1956 utáni helyzetr?l]
A kapitalista liberalizmus és a szocializmus–kommunizmus állítólagos kiegyenlíthetetlen ellentéte
„...írói - közírói - jelentkezéséig Bibó István pályafutása azokéhoz a 16-17. századi magyar prédikátorjelöltekéhez hasonlított, akik az iszonyú dúlások után a tájilag és szellemileg visszamocsaraso-dott országból Utrechtbe és Montpel-lier-be verg?dtek ki igét tanulni. Akiket ott a m?veltség mellett ezer lehet?ség is várt: könnyebb élet, sikeresebb szolgálat. S akik rendre visszatértek a maláriás falvakba, a sárkunyhók közt templomot építeni.
Bibó István Genfben járta meg ezt a fels? iskolát. Nagy m?veltség? család gyermekeként került oda - a Szegedi Egyetem f?könyvtárosának nagy tehetség? fiaként -, hogy jogi tanulmányait tökéletesítse. Másban is tökéletesítette magát.
H?séget és bátorságot tanult: klasszikus európaiságot. Abba az enciklopédis-ta filozófiába hatolt bele, amely az erkölcsi jó és rossz meghatározó jegyeit a gyakorlati tevékenységb?l meríti. A hazájába visszatért Bibó István gyorsan megtalálta az utat mindazokhoz, akik hasonló ítél?rendszerrel kerestek olyan végezni-valót az életben, amely hivatás is lehet.
Bibó István édesapja etnográfus is volt, mint akkoriban ott Szegeden csaknem minden bet?ért?: tanár, pap, színész, régész, történész, fest?, költ?, orvos, f?leg a fiatalok közt. Ez volt a jogász ifjú Bibó második nagyiskolája.
így alakult ki az ? sajátos tudományága és hivatása. Jó nyitányként a politikatudomány egyetemi tanára lett. Ennek gyakorlati ,tartozékaként közölte els? nagy tanulmányát már 1945 ?szén. A magyar demokrácia válságáról, méltán keltett iránta rögtön közfigyelmet és köztiszteletet. Ezt követte 1946-ban a kelet-európai kisállamok nyomorúságáról szóló. Ezzel egyidej?leg készített tervezetet (már mint a Belügyminisztérium f?tisztvisel?je) a magyar közigazgatási rendszer megújítására. A gondolat, hogy ?városmegyék? lépjenek a hajdani várközpontokat idéz? vármegyék helyébe, évtizedek múlva lett a helyesen decent-ralizálódó államok eszméje. Történelmi és alkotmánytani írásai szinte folytatólagos közleményei lettek a Válasznak és épít? erej? vitatárgyai annak a tragikus helyzetben is járható utat keres?, nagyrészt paraszt- és munkásgyöker? értelmiségnek, melyt?l méltán volt várható a szellemi élet, az írástudói erkölcs megújulása. Mindaddig, amíg el nem következett a folyóirat elnémítása, a népi kollégiumoknak és egyéb népm?velési vállalkozásoknak kultúránk fejl?désére oly végzetes föloszlatása.
Bibó Istvánnak ekkor már jó híre volt az ország határain túl is. Tudósi és közírói tekintélye vetekedett azokéval, akiknek egykor Genfben és másutt tanítványa volt. Tanulmányai halála napjáig messze földön figyelmet és teret kaptak. S még többet kaphattak volna, ha azt a tevékenységi területet választja. Választhatta volna kés?bb, s itt maradt..."
Illyés Gyula
,
,
A szankciók kérdése a nemzetközi jogban
Idegen államok perelhet?sége és az ellenük vezethet? végrehajtási cselekmények a svájci jogban
[El?adás a német nemzeti szocializmusról]
[Levélváltás az Unesco által indított fasizmuskutatás munkatervér?l]
[Fogalmazvány 1956. október 27–29.]
A politikai és alkotmányjogi kibontakozás útja
[Nyilatkozat, 1956. november 4.]
[Levél, expozé és tervezet]
Kiegészítés
Nyilatkozat
[A pártok és a forradalmi szervezetek viszonyáról]
[A munkástanácsok és a többpártrendszer]
Emlékirat
[Levél Londonba, Révai Andráshoz]
Ha a zsinati mozgalom…
Észak-Írország kérdése egy lehetséges pártatlan politikai dönt?bírósági döntés fényében
[Az 1956 utáni helyzetr?l]
A kapitalista liberalizmus és a szocializmus–kommunizmus állítólagos kiegyenlíthetetlen ellentéte
„...írói - közírói - jelentkezéséig Bibó István pályafutása azokéhoz a 16-17. századi magyar prédikátorjelöltekéhez hasonlított, akik az iszonyú dúlások után a tájilag és szellemileg visszamocsaraso-dott országból Utrechtbe és Montpel-lier-be verg?dtek ki igét tanulni. Akiket ott a m?veltség mellett ezer lehet?ség is várt: könnyebb élet, sikeresebb szolgálat. S akik rendre visszatértek a maláriás falvakba, a sárkunyhók közt templomot építeni.
Bibó István Genfben járta meg ezt a fels? iskolát. Nagy m?veltség? család gyermekeként került oda - a Szegedi Egyetem f?könyvtárosának nagy tehetség? fiaként -, hogy jogi tanulmányait tökéletesítse. Másban is tökéletesítette magát.
H?séget és bátorságot tanult: klasszikus európaiságot. Abba az enciklopédis-ta filozófiába hatolt bele, amely az erkölcsi jó és rossz meghatározó jegyeit a gyakorlati tevékenységb?l meríti. A hazájába visszatért Bibó István gyorsan megtalálta az utat mindazokhoz, akik hasonló ítél?rendszerrel kerestek olyan végezni-valót az életben, amely hivatás is lehet.
Bibó István édesapja etnográfus is volt, mint akkoriban ott Szegeden csaknem minden bet?ért?: tanár, pap, színész, régész, történész, fest?, költ?, orvos, f?leg a fiatalok közt. Ez volt a jogász ifjú Bibó második nagyiskolája.
így alakult ki az ? sajátos tudományága és hivatása. Jó nyitányként a politikatudomány egyetemi tanára lett. Ennek gyakorlati ,tartozékaként közölte els? nagy tanulmányát már 1945 ?szén. A magyar demokrácia válságáról, méltán keltett iránta rögtön közfigyelmet és köztiszteletet. Ezt követte 1946-ban a kelet-európai kisállamok nyomorúságáról szóló. Ezzel egyidej?leg készített tervezetet (már mint a Belügyminisztérium f?tisztvisel?je) a magyar közigazgatási rendszer megújítására. A gondolat, hogy ?városmegyék? lépjenek a hajdani várközpontokat idéz? vármegyék helyébe, évtizedek múlva lett a helyesen decent-ralizálódó államok eszméje. Történelmi és alkotmánytani írásai szinte folytatólagos közleményei lettek a Válasznak és épít? erej? vitatárgyai annak a tragikus helyzetben is járható utat keres?, nagyrészt paraszt- és munkásgyöker? értelmiségnek, melyt?l méltán volt várható a szellemi élet, az írástudói erkölcs megújulása. Mindaddig, amíg el nem következett a folyóirat elnémítása, a népi kollégiumoknak és egyéb népm?velési vállalkozásoknak kultúránk fejl?désére oly végzetes föloszlatása.
Bibó Istvánnak ekkor már jó híre volt az ország határain túl is. Tudósi és közírói tekintélye vetekedett azokéval, akiknek egykor Genfben és másutt tanítványa volt. Tanulmányai halála napjáig messze földön figyelmet és teret kaptak. S még többet kaphattak volna, ha azt a tevékenységi területet választja. Választhatta volna kés?bb, s itt maradt..."
Illyés Gyula
,
,
Vélemények
Hírek
