Nincs engedélyezve a javascript.
1848-49 emlékezete a dualizmus korában

1848-49 emlékezete a dualizmus korában

"A történelem az emlékezés élete", tartja a mondás. Az emlékezettörténet a történettudomány kiemelt fontosságú ága. Mindig van aktualitása.
Szállítás:
1-2 munkanap
Készleten
Korábbi ár:
4 200 ,-
Eredeti ár:
5 000 ,-
Kötött ár:
4 500 ,-

Árakkal kapcsolatos információk:

Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár
Online ár: az internetes rendelésekre érvényes ár
Előrendelői ár: a megjelenéshez kapcsolódó, előrendelőknek járó kedvezményes ár
Korábbi ár: az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb ára ezen a weboldalon
Aktuális ár: a vásárláskor fizetendő ár
Tervezett ár: előkészületben lévő termék tervezett könyvesbolti ára, tájékoztató jellegű, nem minősül ajánlattételnek
Kötött ár: a terméknek az Árkötöttségi törvény alapján meghatározott legalacsonyabb eladási ára, melyből további kedvezmény nem adható.

Árkötött termék
A hatályos jogszabályok szerint erre a termékre jelenleg maximum 10% árengedmény adható.
A vonatkozó jogszabály értelmében ezen termék esetében a borítóárból a megjelenést követő 365 napon keresztül nem nyújtható 10%-ot meghaladó kedvezmény. 2024. évi XIII. törvény 9. §
Adatok
Raktári kód:
229076
EAN:
9789634800514
Megjelenés:
2024.10.02.
Kötésmód:
puhatáblás
Oldalszám:
290
Méret [mm]:
165 x 235 x 17
Nyelv:
magyar
"A történelem az emlékezés élete", tartja a mondás. Az emlékezettörténet a történettudomány kiemelt fontosságú ága. Mindig van aktualitása. A Kedves Olvasó egy olyan könyvet tarthat most a kezében, melynek célja a dualizmus korának emlékezettörténeti vonatkozású bemutatása egy másik jelentős korszak: 1848-49 viszonylatában. Magyarán, hogy 1867 után mit gondoltak e jeles korszak egyes kiemelkedő eseményeiről, személyiségeiről. Széchenyi, Kossuth és Görgei a három főszereplő.

A legnagyobbnak tartott magyar, a száműzött szabadsághős kormányzó és a zseniális, de árulónak kikiáltott tábornok. Emellett három fontos esemény emlékezete jelenik meg részletesen: a márciusi forradalom, az 1849. júliusában vívott nyári váci csata, valamint a tragikus október hatodika.
Betekintünk a vizsgált helyi (Váczi Közlöny, Váci Hírlap, Eger, Egri Ujság), valamint az országos (Alkotmány, Független Magyarország) lapok rövid történetébe, szerkesztői hátterébe; kitérünk a civil egyesületek emlékezeti jelentőségére; a váci püspök hatására a lokális katolikus sajtó befolyásolásában.

Kitérünk arra, hogy mennyire és milyen módon rivalizált március tizenötödike emlékezete a július 17-i váci csatáéval az elsőbbségért Vácott. Nyomon követjük, hogy pl. március tizenötödike vagy Kossuth, illetve Széchenyi megítélése mennyire hűen tükrözte egy adott lap, illetve az általa képviselt politikai irányvonal orientációját. Tanúi lehetünk annak, hogy a Kossuth-kultusz miként uralta a kollektív emlékezetet és hogy a "legnagyobb magyar" és a "magyar Napóleon"esetében ennek milyen hatásai voltak emlékezetükre. A sajtó széles palettáját tekintjük végig a liberálistól a konzervatívig.

Dr. Bea Csaba történész egy átfogó és érdekes utazásra invitálja az Olvasót a 19. századi Magyarországra.
Vélemények
 
Hírek