Miért, hogy ma is a lovas társadalom bibliája Széchenyi István Lovakrul címu munkája?
Holott lassan két évszázada, 1828-ban jelent meg ez a ?röpirat?-ként is aposztrofált mu.
Mégpedig magyar nyelven! Német fordítása is csak két évvel ezután követte.
Röpirat ? lótartást, lónevelést és -futtatást (versenyzést) törekszik népszerusíteni, mégpedig a legkorszerubb közgazdasági ismereteket is összegzo tanulmány igényével. Pontról pontra veszi sorra tanácsait, miként hozható magasabb színvonalra a hazai ?lóállapot?: versenyek, pályadíjak, nyilvántartás, intézmények, nevelés, felkészítés, vásárok stb.
S akinek szeme van, túllát a ménesek jószágain ? a versengésben nem maga a nyereség, hanem a ?jutalmas nyereség lehetosége? inspirálja a vállalkozókat. Példák során bizonyítja, miért érdemes itthon befektetni, ha némelykor csak hosszú távon is visszatérülo üzletekbe.
Percig sem unalmas és nem ?istállószagú? elemzését a ? sajnos sok tekintetben ma is aktuális ? közállapotokról, élmény kézbe venni a szerzot csak kobe vésett emlékmuként, szoborként, utcanévként ismero generációknak is.